Irigység

Néha találkozok irigy emberekkel. Kérdezik, hogy lehet azt, hogy mi nem dolgozunk, csak boldogan élünk, szép környezetben és finomakat eszünk és boldogan éneklünk és táncolunk? Irigyek. Fel szoktam ajánlani, hogy gyere te is Krisnásnak, akkor te is ugyanezt csinálhatod. Persze ekkor már nem annyira tetszik nekik a dolog és azt mondják, hogy „Óh, én nem…”. Hát akkor meg ne panaszkodj. Emellett azért odaraknám magam mellé néhány napra és azok alapján ítélje meg, hogy nem dolgozunk. Persze, Krisna-völgy csak magától épül. És magától jön ide az a 30 000 turista.

Bp

Tegnap egész nap Budapesten voltunk. Reggel 7-kor indultunk és éjfél után kerültem az ágyba. Nem terveztük ilyen hosszúra a napot, de végül így sikeredett.

A hagyma héja

Délután mondták, hogy az egyik Krisna-völgyi bhakta Budapesten van, ahova orvosi vizsgálatra ment fel. Még nem beszéltem vele, de, ha jól tudom, csomó van a mellében és az itteni orvosok nem tudtak mintát venni belőle. Így azt sem tudták, hogy jó vagy rossz indulatú-e. A vizsgálat eredményét néhány óra alatt megkapta és kiderült, hogy rosszindulatú, és, hogy december 5-én műtik. Akkor derül ki, hogy áttételes-e vagy sem. Kicsit elgondolkoztam a dolgon. Ilyen a halál. Bármikor jöhet, váratlanul, s nem kopogtat az ajtódon. Egy nem várt vendég, akit azonnal kitessékelnél a házadból, de nem tudod ezt megtenni. Kajánul vigyorogva veszi át az uralmat fölötted, s érzed, hogy folyamatosan elhagy az erőd.
Eszembe jutottak azok a pillanatok, amik másodikos vagy harmadikos koromban estek meg velem. Kb este 7-8 óra volt, s épp a hagyma felépítését tanultam. Arra lettem figyelmes, hogy a család izgatottan beszélget kint a konyhában. A tesómék bejöttek hozzám, próbáltak kedvesek lenni, de sejtettem, hogy valami gáz van. Apám is, anyám is gondterheltek voltak. Már nem emlékszem, hogy hogyan, de végül valahogy kiderült, hogy az izgatottságuk oka az, hogy az anyám kórházi kivizsgáláson volt, s kiderült, hogy rosszindulatú daganat van a mellében. S ekkor talán meg is fogalmazta valamelyikük, hogy lehet, hogy hamarosan meg fog halni. Nem értettem. Illetve nagyon megijedtem. Ez volt az első találkozásom a halállal. De azt hiszem, hogy ez volt a legrosszabb pillanat. Rosszabb, mint, amikor meghalt. Arra fel tudtam készülni, magára a lehetőség hírére nem. Nem a hagyma csípte a szemem, hanem a kétségbeesés könnycseppjei hullottak szememből. Végigéltem azt, ahogy folyamatosan romlott az állapota, ahogy mindig mentünk a kórházba, ahol sugárkezelést kapott, ahogy apám még inkább az alkoholba menekült, amikor talán ő is elgondolkozott, hogy neki mennyi van még hátra. Anyám utolsó napjaiban nagyon rosszul volt. De végül otthon halt meg. A kórházban azt mondták, jobb, ha velünk van. Nem tudom, hogy min mehetett keresztül, mert akkor még ilyen gondolatok még nem jutottak az eszembe. De szerintem próbálta lezárni a világ problémáit, mert mit érezhet egy 47 éves nő, akinek ott van 3 gyereke? Ebből a legkisebb 11 éves. Biztosan kesergett magában, de mit tudott tenni? Belépett a szobájába egy nem várt vendég, akit már nem tudott kitessékelni a házából. Kajánul vigyorogva átvette az uralmat, s érezte, hogy folyamatosan elhagyja az ereje.

Mindenféle

Beszéltem a Vijaya pr-val és mesélte, hogy most csinálják az új videó klipjüket. Érdekes lesz. Készültek róla képek is. Nézzétek meg az oldalukon. mantra.hu

Most kezdődik a maratonunk és egy hónapig, december végéig tart. Ez az időszak, amikor a Krisna-hívők a legtöbb könyvet osztják ki az évben. Minden főbb városban megjelenünk.

Kicsit elment a napom. Most csak ennyi jött ki belőlem.

Kütyü

Nagyon sok szervezési munkám van. Általában is meg most is. Titkárom nincs, ezért mindig próbálok valami hatékony módszert találni, hogy tudok ennyi féle dolgot csinálni. Volt idő, amikor használtam PDA-t ( elektromos naptár, szervező kütyü). Az elmúlt néhány hónapban viszont nem használtam. Ez meg is érzett a szolgálatomon. Próbáltam a papír alapúval bajlódni, de nem volt túl hatékony. Nem, mintha úgy nem lehetne, de nekem valahogy sokkal nehezebb, meg lustább is vagyok. Végül így megint visszatérek a használatához. Most persze újra is kellett installálnom a számítógépemet, ami nem volt túl egyszerű. Végre csináltam egy listát, hogy milyen programokat használok, és, hogy milyen sorrendbe kell telepíteni őket.

Pénztáros

A pénztárosunk felköltözik Budapestre, mert a lányának gyermekei születnek, mégpedig ikrek. Nagyon sajnálja, hogy el kell innen menni, de hívja a családi kötelessége. Most tartjuk a búcsúztatóját… 🙂 Finomságokat és ajándékot adunk neki a szolgálataiért.

Srila Prabhupada

Ma van Srila Prabhupada eltávozási napja. Ő az a tanítómester, aki a Krisna-tudatot a nyugati országokban élőkkel megismertette. 1965-ben jött el Indiából, s akkor szinte pénz nélkül, csak az Indiában nyomtatott könyveiből volt nála néhány darab. 1977-ig, azaz 12 év alatt több, mint 100 templomot alapított, s több, mint 10 000 tanítványt avatott fel. A védikus irodalom főbb műveit fordította le angol nyelvre, ami szinte már a világ minden nyelvére le lett fordítva. Magyarul eddig kb. 2 000 000 példányban terjesztettük őket. Szóval praktikusan majd minden lakásban kell, hogy legyen legalább egy. Megnézheted a könyves polcod, talán ott is találsz belőlük. Reggel megemlékezést tartottunk róla, s a lelki tanítómesterem egy nagyon szép leckét tartott arról, hogy milyen különleges szerepet játszik Srila Prabhupáda az emberiség életében. Erről persze lehet azt gondolni, hogy persze ez túlzás, de ha csak azt veszed alapul, hogy az ő hatására mennyi ember hagyott fel pl. a drogokkal, kábító szerekkel, amire a világon manapság annyi pénzt költenek, akkor az már mutat valamit. Emellett a lelki jelentőségéről nem is beszéltünk.

Fesztivál

Végül 1,5 tonna édesség készült el. Nagyon sokan voltak a fesztiválon, így mindezekek az édességeket ki is osztottuk a bhaktáknak. Az idő borzasztó volt, zuhogott az eső, és nagyon fújt a szél. Brrr.

Estére meghívtak az Indiai Társaság Diwali programjára. Kb 200 indiai, illetve India barát volt jelen. 7-re volt hirdetve, de végül csak 8-kor kezdődött. Megkértek, hogy az kezdő, lámpa gyújtó ceremóniát végezzem el. Ezt követte az Indiai Nagykövet beszéde. Ezután megkértek, hogy mondjak én is egy rövid beszédet. Azt hangsúlyoztam, hogy a Diwali ne csak egy társadalmi összejövetel legyen a számukra – mint, ahogy manapság a karácsony a legtöbb embernek – hanem legyünk tudatosak ennek a lelki jelentőségéről. Említettem, hogy Krisna-völgyben milyen különleges élmény volt ez az ünnep. Mindenütt mécsesek és fáklyák égtek, s mivel nincs az áram bevezetve a völgybe, ezért ez még látványosabb volt. Ezután a bhakták egy ökrösszekéren elkísérték az Úr Rámacsandrát, a templomig, aki a számüzetésből tért vissza. A programra is vittünk édességet, ahol szinte mindenki kapott belőle. Nagyon szerették. Kb 10-kor el tudtunk jönni. Az volt a tervem, hogy Pesten maradok, de végül mivel nem volt túl késő, ezért inkább úgy döntöttem, hogy inkább hazajövök. Otthon nem volt befűtve (két szoba között van egy cserépkályha, s a mellettem lakók nem fűtöttek be aznap, én meg ugye nem voltam itt), ezért elég hideg volt, de itthon még a hideg is elviselhetőbb. Éjfél után feküdtem le.

cd-k

Este 6-kor feküdtem le, és reggel 2-kor már fenn voltam. Pakolgattam egy kicsit, próbáltam még lustálkodni, de nem sikerült. Tegnap írtam, hogy majd “mindent részletesen leírok”. Ez halasztva van – 2-3 napig. Nagyon el vagyok havazva az itteni dolgaimmal. Próbáltam a levelezésemet helyreállítani, mert volt valami gond a programmal. Mint kiderült ez egy gyári hiba, bug. Utána néztem, hogy lehet megoldani, de sajnos nem egyszerű. Végül sikerült egy közvetett módszeren kezelnem. Az eddigi mailbox formátum helyett maildir-ben lesznek a leveleim.

Letöltöttem a Jaya Hari új együttesének a számait. (www.jhd.hu). Most hallgatom őket. Jól sikerült. Ma került a kezembe az 4-5 CD, amit addig csináltak, amíg kint voltam. Ebben segített a Jhd is. Igazából nem vártam túl nagy dolgot, mert már hallottam egy ehhez hasonló Krisnás felvételeket, de azok nem sikerültek túl jól, mert túl sterilek voltak. De a mostani kifejezetten tetszett. Ügyesek voltak… 🙂

Ma van Dipavali. Ez Indiában az egyik legnagyobb ünnep, a karácsonyhoz lehet hasonlítani. De ez már inkább csak szokás, és kb ugyanannyira élik meg a vallásos oldalát, mint nálunk a karácsonynak. Nálunk is lesz egy nem commercial verzója. 7-kor kezdődik. Nem tudom, hogy fent leszek-e még akkor. Még mindig az utazás fáradalmait kellene kipihennem.
Holnap lesz az az ünnepség, amiről már korábban írtam. Remélem, hogy meglesz az 1 tonna édesség… 🙂