A mai napom borzasztó volt. Már régen nem voltam ennyire negatív. Ráadásul pont tegnap tartottam erről egy leckét és a hallgatóságot annak a kérdésnek a megvitatásába vontam be, hogyan lehet ezen túljutni. Mit ad Isten, a mai nap gyakorolhattam is… 🙂 Néha előfordul velem, hogy úgy értékelem a helyzetet, hogy azzal végzem a legjobb szolgálatot a közösségnek, ha felmegyek a szobámba és lefekszek aludni. Ma ebéd után ez történt. Egy jót aludtam. A tervezett gyűlések elmaradtak, de szerencsére nem is voltak túl konkrétak az időpontok. Délután ismét beleolvastam a Csernus életrajzba. (Még mielőtt jönnének a kérdések, hogy a Krisnások olvasnak Csernust? A válaszom, hogy a Krisnások nem olvasnak. ÉN olvastam és nem, mint egy egyházi képviselő.) Végül az egész könyvet elolvastam. Volt néhány hasznos gondolat, amivel a saját életemet is tudom fejleszteni. Gondoltam, hogy megosztom veletek az egyiket:
“Úgy gondolom, hogy az életem minden szempontból csupán egy napig tart. Lehet tervezni a jövőt, de ha a mai napot nem élem meg maximálisan, akkor el van cseszve az egész. Mert a jövő napokból áll össze és a jövő ma kezdődik. Ha ma nem használom ki az időmet, ha nem vagyok fullos, akkor mit teszek a holnapba?”
Érdekes gondolat menet. A fő szentírásunk, a Srimad Bhagavatam is arról szól, hogy mit csinált egy király, amikor megtudta, hogy 7 nap múlva meghal.
Az utolsó 7 napomban teljesen elvonulnék a világtól, illetve csak a bhaktákkal lennék, és a lelki életem gyakorlásában mélyednék el. Mert számomra ez a legfontosabb. Lehet, hogy néha napján elveszítem a szemem elől ezt a célt, vagy fogalmazhatnék, hogy nagyjából tiszta az irány, de a sok dolog mellett nem gondolok rá annyit. De a filozófia egyik célja, hogy emlékeztessünk bennünket arra, hogy meg fogunk halni. Hogy ne csak az érzelmek és a pillanatnyi benyomások hatása alatt éljünk, hanem hogy legyünk filozófikusabbak és jövőlátók.
Nektek is felteszem a kérdést, amire érdemes válaszolnotok. Ezek most csak egy blog bejegyzésnek hatnak, de igazából az életetünk szubsztanciáját, illetve az arról való tudatosságunkat kérdőjelezi meg, illetve kérdez rá. Fontos, hogy úgy éljük az életünket, hogy ne csak az utolsó 7 napban csináljuk azt, ami igazán fontos számunkra, hanem úgy építsük fel tudatosan az életünket, hogy ne bánjuk meg mindazt, amit addig tettünk és az utolsó napok csak a pontot tegyék fel az i-re.
-Elgondolkodtál már azon, hogy mi lenne, ha megtudnád, hogy már csak 7 nap maradt hátra az életedből?
-Mit csinálnál ekkor?
Ha van kedved, akkor oszd meg a válaszod velünk – a hozzászólások között.