Kazahsztán update

BULDÓZERREL HÍVŐK ELLEN?

Kazahsztánban lerombolással fenyegetik a Krisna-hívők farmközösségének épületeit

A volt Szovjetunió területén Kazahsztánban működik a Krisna-hívők legnagyobb farmközössége. A farm területén lévő lakóházakban ötven család él. A hívők mindannyian a Kazah Köztársaság törvénytisztelő állampolgárai, akiket a helyi kormányzat most földönfutóvá akar tenni. A közösség tagjainak üldöztetetése évek óta tart, a helyzet most válságosra fordult.

Kazahsztánban 1996-ban jegyezték be a Krisna-hívők egyházát. Ez a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének (ISKCON) része, amely világszerte sok száz központtal és farmmal rendelkezik. A szervezet tagjai vegetáriánusok, jógát és mantra-meditációt gyakorolnak, valamint az ájurvéda (az ősi indiai orvoslás) tudományát és a védikus tudás más területeit ismertetik meg az emberekkel.

1999-ben a Krisna hitvallás követői egy szép farmot vásároltak Almaty városa közelében. 2004 októberével kezdődően a Kazahsztáni kormány lejáratókampánnyal és folyamatos pereskedéssel próbálta kiszorítani a közösséget a birtokáról.

A jelenlegi helyzet egy másfél éves per eredménye, amelyet Karasai körzet kormányzója és a földeket felügyelő helyi bizottság indított a Krisna-hívők Szervezete ellen. A vádpontok mindegyike hangsúlyozza a vádlottak vallási hovatartozását (ami egyébként a kazahsztáni alkotmányos jogok súlyos megsértése).

2006. március 29-én tárgyalásra került sor Almatyban. A tárgyalás kezdetén a bíró kijelentette, hogy a földbizottság által felhozott jogi érvek tartalmatlanok, míg a Krisna-hívők közössége ügyvédjének érvei helyesek, és egybevágnak a kazahsztáni törvényekkel.

Azonban a bírók privát beszélgetését követően mégis olyan ítélet született, amely szerint a földet elkobozzák a közösségtől, és az államnak adják. Ez a határozat illegális volt, nem Kazahsztán kormányának törvényein alapult.
Könnyen lehet, hogy mindez a helyi önkormányzat jól kigondolt terve alapján történt, hogy a hívek eltávolításával egyidejűleg megszerezze magának a jelentős méretű, frekventált helyen fekvő földterületet, amelynek értéke mára jelentősen felszökött. (Egyetlen vallási szervezet sem rendelkezik Kazahsztánban ekkora méretű földdel.)

A kazahsztáni törvények szerint csak akkor lehet valakitől elvenni a földjét, ha az illető súlyosan megsérti az ésszerű földhasználat szabályait.

Ebben az esetben azonban nyilvánvalóan bizonyított, hogy a földet rendeltetésszerűen használták: a közösség tagjai gabonát és zöldségeket termesztenek, gyümölcsöskertet művelnek, teheneket tartanak, és rendszeresen művelik a földet.

A föld elkobzása burkolt módon a vallási közösség feloszlatását célozza. Ha az ítéletet végrehajtják, akkor a kazahsztáni állampolgárságú hívők fedél nélkül maradnak, a jóvátétel reménye nélkül – annak ellenére, hogy ilyen ítéletet az ország törvényei szerint csak büntetőjogi esetekben lehetne hozni, polgári peres eljárás során nem.

Lehetőségként kínálkozik a Kazahsztáni Legfelsőbb Bíróság, de mondani sem kell, hogy a jogrendszer nem működik megfelelően ezen a helyen. Az iszlamizálódó országban gyermekcipőben jár a vallásszabadság eszméje, a korrupció pedig átszövi a társadalom egészét, így a bíróságokat és a rendőrséget is. A megvesztegetésen kívül a kiemelkedő személyek felszólalása és a nemzetközi nyomásgyakorlás marad az utolsó esély.

A bíróság április 24-én tájékoztatta a közösség tagjait, hogy 25-én az ítélet következtében le kell rombolni a lakóépületeiket. A rendőrség végrehajtási kísérletét egyelőre meghiúsították a hívek, akik saját testükkel álltak és ültek a bulldózer útjába. Azonban az újabb kísérletre bármelyik nap, előzetes bejelentés nélkül sor kerülhet.

Az események világméretű tiltakozóhullámot indítottak el a vallási kisebbségek és a vallásszabadságot védelmező szervezetek részéről, melynek célja, hogy a kazah kormányt felszólítsák a vallásszabadság elveinek tiszteletben tartására.

A Krisna-hívők Szervezete részt vett 2003-ban az Astanában (Kazahsztán
fővárosában) a “Világvallások és Tradíciók Első Kongresszusán”, amely kinyilvánította a Kazahsztánban gyakorolt vallások szellemi egységét. A 2006 szeptemberére tervezett Második Kongresszus előtt a vallási intolerancia kirívó esetének lehetünk szemtanúi egy területi vezetőség részéről, miközben Kazahsztán elnöke nyilvánosan a demokratikus állam és a vallási meggyőződések iránti tolerancia elveit emlegeti.

Meglepő ilyen jelenséggel találkozni abban az államban, amely kiérdemelte az OSCE (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) 2009-es konferenciájának megrendezését…