Ma jöttek haza a sankirtanosok, azok a könyvosztó Krisna-hívők, akikkel az utcákon találkozhattatok az ország több városában. Elég intenzív időszakot tudnak maguk mögött, hiszen 1 hónapig minden nap 10-12 órát álltak kint az utcán és próbálták a könyveinket az embereknek bemutatni, adományt gyűjteni. Lehet, hogy pozitív élményeid vannak róluk, lehet, hogy negatív, de azért gondolj bele, hogy milyen lehet egész nap a hidegben kint állni és az emberek legnagyobb többsége elutasító – ezen kívül vannak azok, akik pedig még rosszabbak. Persze, lehet mondani, hogy sok koldus van kint, stb. Igen, de mi a különbség? A különbség az, hogy ezt nem azért csinálják, mert, hogy ebből nekik mennyi pénz megy, hanem nagyon komoly misszionárius szándék hajtja őket. Örülünk, hogy visszajöttek, mert már régen láttuk egymást. A Krisna-hívőknél nem szokás a karácsonyt ünnepelni (nekünk is megvannak a saját ünnepeink, ahogy azokról már eddig olvashattatok), de azért mi is felállítunk néhány karácsonyfát a templomunkban és összejövünk, Istent dicsőítjük. Aztán sokan vannak, akik ilyenkor ellátogatnak a családjukhoz és velük töltik ezeket a napokat. Akik itt maradnak, azok este pedig egy nagy lakomát fogyasztanak el.
Mindenkinek boldog karácsonyt!
Góranga!