Ma volt Hanzel Laci bácsi temetése. Sokan voltak. Csak saccolni tudom, de kb 500 főre tippelek. Részünkről 50 bhakta ment ki. Szép ceremóniát tartott a pap. A múlt héten felkérték Gaura Sakti prabhut, a farm vezetőjét, hogy mondjon egy beszédet. A mai nap viszont a pap kifejezte az önkormányzatnak, hogy nem szeretné, ha mi beszélnénk. Nem értettük, de jeleztük, hogy részünkről rendben. (Lehet, hogy erről nem kellene írnom, de úgy érzem, hogy ezt meg akarom osztani veletek.)
Amikor lement a temetés akkor többen odajöttek és kérdezték, hogy mi miért nem beszéltünk. Amikor megtudták az okát, akkor nagyon kibuktak. Mondták, hogy nem értik, hogy miért volt ez. Néhányan bocsánatot is kértek miatta, és mondták, hogy majd elbeszélgetnek velük.
Laci bácsi életének nagyon fontos része volt Krisna-völgy „örökbe fogadása”. Ezek után a család kérte, hogy miután a papok elmentek, akkor mondjuk néhány szót a sírnál. Összegyűltünk, egy kicsit zenéltünk és tartottunk egy rövid szertartást is. Persze ezeket nem terveztük akkor, amikor még csak beszédre voltunk felkérve, de Krisna elrendezésének tekintettük ezt, mert így sokkal bensőségesebben, a családdal együtt (akik ezért nagyon hálásak voltak) és a magunk módján tudtunk Laci bácsitól elbúcsúzni.