Pokol

Ma reggel a Bhagavatamot 5. énekét olvastam. Az utolsó fejezete a pokol bolygókról szólt. Elég extrém leírások taláhatók benne. Brrr…
Általában az emberek nem hisznek a pokolban. Ezt az egészet csak az uralkodók, a vallási vezetők találták ki, hogy az embereket manipulálhassák, kontrollálhassák. És különben is a vallás csak menekülés a világtól. De sajnos van pokol. A karma törvénye utolér bennünket és megkapjuk a cselekedeteink visszahatását. Hívhatjuk ezt bárhogy. Van, amikor egy másik bolygóra kell kerülnünk, ahol ezt letudhatjuk. De az a szenvedés, amit most is tapasztalunk, szintén a múltbéli tetteink visszahatásának letöltése. A betegségeink, a nehézségeink, a depressziónk is büntetés.
Nem hiszek benne… Ez inkább azt jelenti, hogy nincs róla tapasztalatom, emellett bármi, ami hithez kötődik, az hülyeség.
De nem hiszünk az AIDS-ben sem. Azt csak mások kaphatják el. Amikor az alkalmi kapcsolatokkal szexel az ember, akkor biztos, hogy nem lehet semmi baja. Hát miért lehetne?
Egyébként sokan nem hisznek a börtönben sem. Illetve maximum úgy, hogy oda csak mások kerülhetnek. Mindenki csinálhatja a hülyeségeit, lophat, csalhat hazudhat. Amíg el nem kapják. De végül mindenkit el fognak kapni. Vagy a rendőrök, vagy mások. A karma törvénye biztosan.

Mi a franc van?

A Kivagyok újság összeállításán dolgozunk és keressük, hogy mi legyen a főoldalon lévő cikk címe. Ez olyan invitáló féle a Krisna sátorban. Én még annó a “Mi a franc van” címet adtam a cikkemnek (Február 1-i bejegyzésemben publikáltam), kifejezve az első reakciót, amikor az embert egy Krisnás agitálja a szigeten. Hemangi (aki az újságot össze szokta állítani) azt mondja, hogy szerinte ez már elavult kifejezés. Sajnos én nem vagyok annyira benne a “mai fiatalság :)” szleng nyelvezetébe.
Ha van valami ötletetek, akkor, kérlek, osszátok meg velem.

Durvára őrölve

Az újságainkban rendszeresen recepteket is szoktunk megjelentetni, mert az olvasók részéről nagy igény van rá. Egy régebbi Hare Krisna Hírlevélben, az egyik receptben DURVÁRA ŐRÖLT római köményt kellett rakni. Ez nem is lenne baj, csak annyi, hogy egy elírási hiba is volt ebben a kifejezésben. A D betűt K-val írták. Persze ki is lett nyomtatva és már amikor csomagolták a postázáshoz, az egyik bhakta észrevette a hibát. Ezután mind a kétezer darabot kézzel átírták, mert azért ez mégsem trendi egy vallásos újságtól. Igen nehéz máshogy kifejezni, hogy valamit nagyon nagyon meg kell őrölni… 🙂
Ez volt az eddigi legnagyobb publikálási baki. 🙂

Ügynök

Valaki korábban megadta a telefonszámomat egy “ügynöknek”, aki valami befektetési, üzleti ügyben nagyon sok, hasznos tanácsot tudna adni Krisna-völgynek. Éppen annyi misztifikált infót adtak, amennyi maximalizálja a nulla érdeklődésedet a téma felé, de annyit már nem, ami alapon helyből el tudd őket küldeni. Még akkor hívott fel, mielőtt a repülőm felszállt Brüsszel felé (kb 1 hónapja). Akkor azt mondtam neki, hogy hívjon később. Igazából nem is értem, hogy miért nem küldtem el azonnal. Ez az általános reakcióm ilyen esetekben. Annyi biztosítási és befektetési cég jelentkezik nálunk, hogy lehetetlen mind meghallganti. Na mindegy. Holnapra véglegesítettem vele egy találkozót. De azt hiszem, hogy a pénzügyesünket fogom elküldeni magam helyett. Nincs energiám és kedvem sem végighallgatni egy prezentációt. Ha meg hasznos dolog is van benne, akkor Radharadya majd kiszűri belőle és összegzi nekem.