Tegnap este lent voltam az irodában és gondoltam, hogy benézek a gyalogló chatre. Néztem, hogy van-e valaki a Tanakodó a Zöld Nyúlhoz szobában. Csak a motor üldögélt bent, és az meg szótlanul nézte, ahogy ki és bementem. Azután néztem, hogy milyen szobák vannak még az oldalon. Az Indán kb 350-400 ember volt. Kíváncsi voltam, hogy tud egyszerre ennyi ember chatelni, így benéztem. A korábbi tapasztalataim a chattel az, hogy bemegyek egy helyre nézelődök, majd kilépek. Na, most nem ez történt. Azonnal rámugrottak és kérdezték, hogy ki vagyok, az operátorok is azonnal privi beszélgetésbe kezdtek, hogy minek köszönhetik a látogatásomat. Hm…. Tudtam, hogy ismert vagyok és népszerű, de nem tudtam, hogy ennyire… 🙂 Nem értettem mi zajlik. Kérdezték, hogy miért vagyok piros betűkkel meg, hogy ki vagyok. Illedelmesen bemutakoztam és mondtam, hogy nem tudom. Az egyik operátor kedves mosolygott, hogy ne szerénykedjek és viselkedjek rendes operátorként. Mondtam, szívesen, de nem vagyok az. Végül elhitte. Aztán sorra jöttek a kérések, hogy töröljem ki ezt és ezt az embert a chatről. Mondtam, hogy hagyjanak békén… 🙂
Mint kiderült, a piros szín az egy nagyon elit szín. Az operátorok színe szokot lenni, sőt nem csak egy átlag operátor, hanem komoly hatalmat képvisel. Ezután felhívtam Bobeket, aki jókat nevetett a történeten. Mondta, hogy komoly hatalmi harcok mennek azért, hogy az ember operátor lehessen, és nem könnyű ilyet kapni. Ezért irigyek az emberek erre.
Ja, azért voltam ilyen színű, mert a korábbi chateléskor kaptam ezt a szép színt, és azóta nem vették le. Ráadásul korábban nem csak arra szobára kaptam ilyen jogokat, hanem mindegyikre. Persze csak vendég voltam, jogkör nélkül, de ijesztgetni nagyon jó volt vele.
És ezután bementem az Ezotéria szobába. Találkozta Astus-szal, aki egy korábbi chaten is jelen volt. Miután kiderült, hogy ki vagyok, egyből a Krisna-tudat lett a téma és záporoztak a kérdések. Így a tervezett 2 perces beugrásom helyett simán elment másél-két óra a chateléssel.