Miért lettem Krisnás?

Ez nem egy tudatos erőfeszítés eredménye. 16 éves koromig még maga a vallás kifejezés is elég negatív érzelmeket váltott ki belőlem. De azért
sokat olvastam, s próbáltam megérteni a világot. A könyvek között sok filozofikus és hellyel-közzel vallásos is volt. Foglalkoztam a buddhizmussal, ezoterikus tanokkal, stb. Alapból már kezdtem elfogadni, hogy valami „felsőbbrendű” energia van a képben. Az olvasás mellettpróbáltam néhány „hívővel” beszélgetni. Ahogy visszaemlékszem, ezek nem hagytak mély nyomot bennem. Amikor a Krisna-tudatról először hallottam, csalódott voltam, hogy itt is egy személyes Istenről beszélnek. De azért kíváncsi is voltam. Az egyik nap, ahogy a suliból jöttem ki néhány kopasz sráccal találkoztam, akik plakátoztak az ott lévő kandelábereket. Kérdeztem, hogy milyen koncert lesz, s mondták, hogy nem koncert, hanem egy Krisnás fesztivál lesz a helyi műv. házban. Az osztálytársakkal tök bulinak tartottuk, s többen
el is mentünk rá. A fesztiválról komoly élményekkel távoztam. Ami nagyon szimpatikus volt, hogy ez nem csak egy vallás, hanem egy komplex életmód,
életvitel áll mögötte. A filozófia, a kultúra, az étkezés, a táncművészet, az építészet mind szerves egységet alkot, s középpontban Krisna áll. Ezek után egyre
több Krisnás könyvet olvastam, s a vallás gyakorlatából egyre többet értettem meg, s egyre többet fogadtam el. Folyt köv…