Végül csak most jutottam géphez.
Úgy tűnt, hogy a sziget is szervezettebb lett. Talán tisztább is. De pénteken borzasztó büdös volt. Nem tudom, hogy ezt csak én éreztem, de nagyon borzasztó volt. Mint kiderült, az előadások címeit nem rakták ki, ezért senki nem tudta, hogy miről fognak szólni. A blogos előadáson alig voltak. Kifogtam azt az időt, amikor már mindenki befejezte az ebédet, de még nem kezdődött el az esti program. Mindenki bóklászott a Szigeten. Ezek alapján az volt a konklúziónk, hogy nem tartunk már nagyon 4 után előadást, mert akkor már más hangulat van. Akkor már mindenki csak élvezni, szórakozni akar. Ezután átmentem a Mantra koncertre. Profi volt. Sokan voltak. Ami feltünt, sokan énekelték a szövegeket. Ezután átmentem a Tisztán a cél koncertre, ami a sátrunkban volt. Egy kicsit kemény nekem, de jól csinálták. Ezután pedig vissza a Metal Hammer sátorba, ahol meg a Replika volt. Még sose hallottam őket élőben, de nagyon jól játszottak. Nagyon tetszettek a Nitai átvezető szövegei. Egyszerűek, de a “szívhez szólnak”. Estére lejártam a lábam. (A sátrunk és a hammer sátor közti rohangálásban.)
Hogy Krisna lelkesítsen, odajött hozzám egy angol újságíró és a szigetes jelenlétünkről érdeklődött. Azután odarohantak hozzám az MTV-től és interjút akartak készíteni, hogy mi a viselet rajtunk. Azután, amikor csak sétáltam vissza, akkor egy újságíró készített néhány képet rólam. Gondoltam mi van, ennyire nem keseredtem el, hogy nem voltak az előadáson… 🙂