Ma rettenetesen kimerültem. Egész nap csak gyűlések, beszélgetések, problémamegoldás, lelkesítés. Ma mindenki megtalált. És még így is sokakkal csak a következő napokon fogok beszélni. Persze ezt mind úgy, mintha teljesen fel lennének töltve az elemeim. Plusz most jöttem haza, a kályhába nem akartam begyújtani, de már fázom. A pulóverem, amit ilyenkor fel szoktam venni, azt ma mostam ki és természetesen még nem száradt meg. Kellene még készülnöm a holnap reggeli előadásra is, de úgy tűnik, hogy spontán lesz. Fejfájás előtti feszülés a tarkóban.
Egyébként jól vagyok… 🙂
Ha valaki szerzetes még nem azt jelenti, hogy megszűnnek a problémák, max. máshogy kezeli az ember. Nem verdesem a poharakat a földhöz és nem ordibálok. Most csak imádkozom, hogy bírjam a gyűrődést. No meg lassan lefekszek, hogy kipihenjem magam, hogy ne csak a csodára várjak a felfrissülésem érdekében, hanem én is tegyek valamit érte.
Jó éjt! 🙂
Ui: Amikor el akartam küldeni ezt a bejegyzést, akkor az internet szolgáltató is beadta az unalmast. Felhívtam őket és mondták, hogy már dolgoznak a hiba elhárításán, ezért csak reggel tudom majd elküldeni. Úgy látszik Krisna azt akarja, hogy mostmár tényleg aludjak.
Akkor Jó éjt 2!