Az egyik amerikai Krisna-hívő író és prédikátor, Srila Satsvarupa Maharaja, már régóta használja az úgynevezett „free writing session” (szabadstílusú írás) stílust, ami nagyon hasonlít a blogíráshoz. Ennek a lényege az, hogy amikor elkezdesz írni, akkor a tollat fel nem emelve írod le a gondolataidat. Van, amikor konkrétan egy témáról, van, amikor többről, van, amikor mindenféle gondolatról. Ő főleg ebben a stílusban ír, s publikálás előtt minimálisan editálja csak az ilyen jellegű kiadványait.
Nagyon szeretem az írásait, mivel így nem csak egy esszéket vagy hivatalos, filozófiai értekezéseket olvasol, hanem gondolatokat, érzéseket. Persze minden stílusnak meg van a helye. De azt hiszem, hogy ez is fontos.
Maharaja írásai hatással vannak rám a blog írásakor. A különbség az, hogy én nem igazából értek ehhez, a másik pedig, hogy ő bhaktáknak, híveknek ír. Az egy kicsit könnyebb, mert nincs az a teher, aggodalom az írás közben, hogy az olvasók megértik-e, amit leírsz. Nekem ennél a blognál azért nehezebb a feladatom, mert olyan emberek olvassák, akik közül sokan még csak akkor hallanak először a Krisna-tudatról. Semmiféle elő információjuk nincs.
De azért remélem, hogy az írásaimkor sikerül néha felengednem ettől a nyomástól. Kíváncsi vagyok, hogy mit gondoltok erről?