Szóval újra itt vagyok.
Ígértem képeket az esküvőről. Most kettőt felrakok.
Az első egy fotó a párról. Jellegzetes indai ékszerezés, virágdíszítés a hajban. A keze (ez nem látszik) henna festéssel szépítve. A férfi pedig kopaszon, mint a Krisnás férfiak általában. Mindekettőjük ruházata selyemből van. Persze a nőké a különlegesebb. Ez nem általános megjelenés. Csak az esküvőkön vannak a hölgyek ennyire feldíszítve.
A ceremóniában vannak hasonlóságok az általános esküvői ceremóniákhoz. Itt is örök hűséget esküsznek egymásnak. A képen egy tűzceremóniát láttok, ahol a pap segítségével a köszönetüket fejezik ki Krisnának.
Az esküvő a Krisna-hívőknél nagyon fontos ceremónia. Nincs sietség abban, hogy az ember mihamarabb megházasodjon, viszont nincs válás. A házasság egy életre szól. Ezért jobb inkább többször átgondolni… 🙂
Ez persze nem trendi manapság. És erre is sokféle képpen reagálhattok. De nem a divatot követjük. Mint korábban írtam, legyünk tudatosak arról, hogy mit csinálunk.
Korábban már nekem is volt egy kapcsolatom. Közel 4 évig jártunk együtt – nálunk ezt úgy hívják, hogy „társultunk”. De négy év után úgy döntöttünk, hogy nem folytatjuk. (Ez tavaly ősszel volt.) Ekkorra ismertük meg jobban egymást, s láttuk, hogy nem tudnánk leélni együtt egy életet. Azért tartott 4 évig, mert ő orvosnak tanult és Budapesten lakott. Én meg itt Krisna-völgyben. Ezért igazából 3 évig csak „távkapcsolatunk” volt. Azután leköltözött ide Krisna-völgybe. Most ő a falusi család orvos. Én is és ő is úgy tervezi, hogy majd megházasodunk – persze majd valaki mással. Türelmes vagyok. Nem sietem el.