Holi

A hétvégén nagyon jó volt a fesztivál. Mint mindig nekem most is a kirtanok voltak a legjobbak. De nagyon izgalmas volt a “Holi”, azaz a Színek fesztiválja, aminek Indiában nagyon nagy múltja van és szinte mindenki ünnepli vallási hovatartozás nélkül. A lényege az, hogy az emberek színes porokkal festékekkel locsolják egymást, és a végeredménye, hogy mindenki vidám, és mindenki nagyon színes lesz. Krisna idejében is hódoltak e kedvtelésnek, és ez a fesztivál is az ő örömére zajlott. Ebben a galériában néhány képet láthattok a programból, persze a Holiról is. 🙂

Markológéppel a bulldózerek ellen

Kazahsztáni hittársaikért demonstrálnak a magyar Krisna-hívők

Kazahsztánban egy körzeti önkormányzat koncepciós pert indított a
Krisna-hívők ellen. A felsőbb nyomásra született ítélet következtében a
hívektől kompenzálás nélkül el akarják kobozni hét éve vásárolt
ötvenhektáros farmjukat, házaikat pedig a földdel akarják egyenlővé tenni.
Április 25-én a farm lakóinak élő torlaszt alkotva sikerült útját állniuk a
bulldózernek, ám a rendőrség kilátásba helyezte, hogy hamarosan
rohamosztaggal vonul a helyszínre.

Ironikus, hogy miközben Kazahsztánban fel akarnak számolni egy vallási
közösséget, az ország vezetősége nemzetközi folyóiratokban olyan
hirdetéseket jelentet meg, mely szerint “A kazahsztáni kormány alapvető
küldetése egy szabad és demokratikus társadalom építése, amely mindenki
számára egyenlő lehetőségeket biztosít.” (Herald Tribune, 2006. április 27.)
A Krisna-hívők elleni akciók hátterében valójában az állam vallási
kisebbségek iránti intoleranciája áll, tetézve a helyi önkormányzat
taktikájával, amelynek révén meg akarják szerezni a vallási szervezet
földterületét, amelynek értéke az utóbbi években jelentősen megnőtt.

A kazahsztáni államvezetés főbb szerveit az utóbbi napokban a világból
mindenhonnan érkező faxok és e-mailek árasztották el (köztük a
Magyarországról érkező levelek), amelyben hindu közösségek és emberjogi
szervezetek fejezik ki ellenérzésüket a békés állampolgárok vallási alapon
történő háborgatása és kisemmizési szándéka miatt.

Krisna magyar követői számára azért is szívbemarkolóak a kazahsztáni
események, mert a két országban élő hívők között a kölcsönös látogatások
eredményeképpen az elmúlt években szoros baráti kapcsolat alakult ki.

A MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGE EGY ÓRÁS ÉNEKES DEMONSTRÁCIÓT
TART MÁJUS 3-ÁN SZERDÁN 10 ÓRÁTÓL A KAZAHSZTÁNI NAGYKÖVETSÉG ELŐTT (II. KAPY
ÚT 59.)

A bulldózeres vallásüldözés elleni tiltakozásuk nyomatékosításképpen egy
markológéppel jelennek meg a helyszínen. A markolón, illetve a követség
épülete előtt transzparensekkel fejezik ki véleményüket:

VALLÁSÜLDÖZÉS KAZAHSZTÁNBAN!
BULLDÓZERREL HÍVŐK ELLEN?!
HOL A VALLÁSSZABADSÁG?

Egy háromfős delegáció egyúttal hivatalos látogatást tesz a Nagykövetség
ideiglenes ügyvivőjénél. A delegáció tagjai: Sivaráma Szvámi, a hazai
Krisna-hívők vezető lelkésze (aki gyakran látogat Kazahsztánba, és
tanítványi is élnek ott); Mr. S. V. Mani, a Magyarországon élő indiaiak
képviseletében; és Szent-Iványi Ilona, a Nemzetközi Szövetség a
Vallásszabadságért (IARF) európai képviselője.

A magyarországi Krisna-hívők a nemzetközi tiltakozóhullámhoz csatlakozva
nyomatékosan kérik a kazahsztáni kormányt, hogy alaposan és elfogulatlanul
vizsgálja ki a szóban forgó ügyet, és biztosítsa, hogy az országban egyetlen
vallási kisebbség tagjait sem érheti sérelem hitbéli meggyőződésük, vagy a
hatóságok önkényeskedése és arroganciája miatt.

További háttérinformációk: krisna.hu/kazah

Kazahsztán update

BULDÓZERREL HÍVŐK ELLEN?

Kazahsztánban lerombolással fenyegetik a Krisna-hívők farmközösségének épületeit

A volt Szovjetunió területén Kazahsztánban működik a Krisna-hívők legnagyobb farmközössége. A farm területén lévő lakóházakban ötven család él. A hívők mindannyian a Kazah Köztársaság törvénytisztelő állampolgárai, akiket a helyi kormányzat most földönfutóvá akar tenni. A közösség tagjainak üldöztetetése évek óta tart, a helyzet most válságosra fordult.

Kazahsztánban 1996-ban jegyezték be a Krisna-hívők egyházát. Ez a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének (ISKCON) része, amely világszerte sok száz központtal és farmmal rendelkezik. A szervezet tagjai vegetáriánusok, jógát és mantra-meditációt gyakorolnak, valamint az ájurvéda (az ősi indiai orvoslás) tudományát és a védikus tudás más területeit ismertetik meg az emberekkel.

1999-ben a Krisna hitvallás követői egy szép farmot vásároltak Almaty városa közelében. 2004 októberével kezdődően a Kazahsztáni kormány lejáratókampánnyal és folyamatos pereskedéssel próbálta kiszorítani a közösséget a birtokáról.

A jelenlegi helyzet egy másfél éves per eredménye, amelyet Karasai körzet kormányzója és a földeket felügyelő helyi bizottság indított a Krisna-hívők Szervezete ellen. A vádpontok mindegyike hangsúlyozza a vádlottak vallási hovatartozását (ami egyébként a kazahsztáni alkotmányos jogok súlyos megsértése).

2006. március 29-én tárgyalásra került sor Almatyban. A tárgyalás kezdetén a bíró kijelentette, hogy a földbizottság által felhozott jogi érvek tartalmatlanok, míg a Krisna-hívők közössége ügyvédjének érvei helyesek, és egybevágnak a kazahsztáni törvényekkel.

Azonban a bírók privát beszélgetését követően mégis olyan ítélet született, amely szerint a földet elkobozzák a közösségtől, és az államnak adják. Ez a határozat illegális volt, nem Kazahsztán kormányának törvényein alapult.
Könnyen lehet, hogy mindez a helyi önkormányzat jól kigondolt terve alapján történt, hogy a hívek eltávolításával egyidejűleg megszerezze magának a jelentős méretű, frekventált helyen fekvő földterületet, amelynek értéke mára jelentősen felszökött. (Egyetlen vallási szervezet sem rendelkezik Kazahsztánban ekkora méretű földdel.)

A kazahsztáni törvények szerint csak akkor lehet valakitől elvenni a földjét, ha az illető súlyosan megsérti az ésszerű földhasználat szabályait.

Ebben az esetben azonban nyilvánvalóan bizonyított, hogy a földet rendeltetésszerűen használták: a közösség tagjai gabonát és zöldségeket termesztenek, gyümölcsöskertet művelnek, teheneket tartanak, és rendszeresen művelik a földet.

A föld elkobzása burkolt módon a vallási közösség feloszlatását célozza. Ha az ítéletet végrehajtják, akkor a kazahsztáni állampolgárságú hívők fedél nélkül maradnak, a jóvátétel reménye nélkül – annak ellenére, hogy ilyen ítéletet az ország törvényei szerint csak büntetőjogi esetekben lehetne hozni, polgári peres eljárás során nem.

Lehetőségként kínálkozik a Kazahsztáni Legfelsőbb Bíróság, de mondani sem kell, hogy a jogrendszer nem működik megfelelően ezen a helyen. Az iszlamizálódó országban gyermekcipőben jár a vallásszabadság eszméje, a korrupció pedig átszövi a társadalom egészét, így a bíróságokat és a rendőrséget is. A megvesztegetésen kívül a kiemelkedő személyek felszólalása és a nemzetközi nyomásgyakorlás marad az utolsó esély.

A bíróság április 24-én tájékoztatta a közösség tagjait, hogy 25-én az ítélet következtében le kell rombolni a lakóépületeiket. A rendőrség végrehajtási kísérletét egyelőre meghiúsították a hívek, akik saját testükkel álltak és ültek a bulldózer útjába. Azonban az újabb kísérletre bármelyik nap, előzetes bejelentés nélkül sor kerülhet.

Az események világméretű tiltakozóhullámot indítottak el a vallási kisebbségek és a vallásszabadságot védelmező szervezetek részéről, melynek célja, hogy a kazah kormányt felszólítsák a vallásszabadság elveinek tiszteletben tartására.

A Krisna-hívők Szervezete részt vett 2003-ban az Astanában (Kazahsztán
fővárosában) a “Világvallások és Tradíciók Első Kongresszusán”, amely kinyilvánította a Kazahsztánban gyakorolt vallások szellemi egységét. A 2006 szeptemberére tervezett Második Kongresszus előtt a vallási intolerancia kirívó esetének lehetünk szemtanúi egy területi vezetőség részéről, miközben Kazahsztán elnöke nyilvánosan a demokratikus állam és a vallási meggyőződések iránti tolerancia elveit emlegeti.

Meglepő ilyen jelenséggel találkozni abban az államban, amely kiérdemelte az OSCE (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) 2009-es konferenciájának megrendezését…

Ramacandra

Ma van az Úr Ramacandra megjelenési napja.

Ő Krisna egyik inkarnációja. Imádkoztam hozzá. A bhakta mindig imádkozik, mert kegyet szeretne kapni. Mit jelent a kegy? Arra vágyik, hogy megkapja Istent. A cél nemes és magasztos. De az eléréséhez az emberi erőfeszítés kevés. Lehetünk nagy teológiai tudósok, lehetünk nagyon elkülönültek az anyagi világtól, végezhetünk komoly lemondásokat, önsanyargatást, de mindez kevés. Szükséges, hogy komoly erőfeszítést tegyünk, de nem elégséges. Ez nem egy üzlet, hogy adok valamit, teszek valamit, és az eredmény automatikusan jön. Az, hogy Krisnát megkaphassuk, kegy is szükséges. Szükséges az Ő kegye, és szükséges azoknak a kegye, akik már „megkapták” Őt. Ezért a kegyért imádkozom.

Búcsú buli

Ahogy figyelem magunkat, minden lehetőséget kihasználnak a bulizásra. Ma is buliztunk. Az egyik Krisna-völgyi bhakta a családjával Budapestre költözött. Ott folytatja tovább a szolgálatát (a kiadványainkat ő szokta készíteni). A Lál kiadó csapata (most éppen 3-an vagyunk) és még két tiszteletbeli Lálos vett részt a kis összejövetelünkön. De nagyon finom volt a prasadam (rántott sajt, pizza, palacsinta torta). És összességében nagyon jó hangulatban telt a délelőttünk. Szóval megadjuk a módját még az ilyen búcsúknak is. Milyen jó Krisnásnak lenni! 🙂

A templomnyitó

Azóta megérkeztünk Budapestről. Eléggé fárasztó volt a 3 nap, de nagyon jó is. Vártam, hogy kapjak képeket a megnyitóról, de sajnos nem volt egyszerű. Végül néhányat sikerült. Ha rámentek a www.haribol.hu oldalra, akkor ott a galériában találtok néhány képet a korábbi átépítésekről is. A megnyitóról készült képeket pedig itt láthatjátok. Próbáltam ezeket kisképekké varázsolni és azokra klikkelve másik ablakban megnyitni nagyban. De az Istennek sem sikeredett. Úgy látszik most ez van.
Gaura Sakti prabhuval 3 napot töltöttünk fent. A templomban laktunk, így könnyen tudtunk mozogni. A bhakták csak kedden a Gaura Purnima fesztiválra jöttek fel. De akkor viszont éjfélre értek haza.

A második napon érkeztek a legtöbben az országból. Ekkor már a templomszobába nem fértek be a vendégek. De nagyon jó szolgálatot tett a több helyen lévő zajló kivetítés és így a vendégek szinte mindenhonnan tudták élvezni a látványt, ami a templomban történt.
A vendégeket a recepción egy szép szökőkút fogadja, amin Krisna ül. Erről és az oltárról néhány képet úgyis berakok. 🙂

Fesztivál

Néhány hónappal ezelőtt a magyar bhakták fesztivált tartottak Romániában, Nagyváradon. Nagyon jól sikerült, nagyon sok vendég részt vett rajta. Ezen az internetes oldalon megnézhetitek az ott készült képeket.
Bennem előjött a nosztalgia. Felidéződtek az 1991-es fesztivál emlékei. Akkor ismertem meg a Krisna-tudatot. A békéscsabai közgébe jártam. Az egyik óra után átugrottam a boltba és az iskola előtti hirdetőoszlopra plakátokat ragasztott ki néhány fiatal srác. Kopaszok voltak és hátul a fejükön tincs volt. Aktuális zenei rajongásom (VHK, Sziámi, stb) eredményeképpen megkérdeztem, hogy milyen koncert lesz. Azt mondták, hogy nem koncert lesz, hanem egy fesztivál, egy indiai kulturális rendezvény. Mondták, hogy Krisnások. Akkorra már hallottam valamit róluk, az egyik osztálytársam találkozott velük, és nagyon pozitív élményei voltak. Ekkor eldöntöttem, hogy elmegyek a fesztiválra. Néhány másik osztálytársam is kíváncsi volt rá, így a fesztivál napján sokan odagyűltünk a művház elé. Izgatottan néztem a könyvtár ablakából a rendezvényre való készülődést. Akkor ki is kölcsönöztem egy nem kölcsönözhető Krisnás könyvet (a pulóverembe dugva), amit természetesen elolvasás után vissza is vittem a könyvtárba. A fesztivált mindannyian nagyon élveztük. Nem is tudom leírni, mennyire. Még arra is emlékszem, hogy az osztálytársaimmal ott táncoltunk, pogóztunk a rockzenés kirtanra. Boldogság, berúgás nélkül. Az azt követő rendezvényre is elmentem, s elkezdtem olvasni a könyveket. Röviden elmondva – így lettem Krisnás.

Ételosztás

A mai napon Budapesten voltunk. Ételt osztottunk a Blaha Lujza téren. Srila Prabhupada vágya volt, hogy a templomok közelében ne legyenek éhes emberek. Ezért a Krisna-tudat jelentős karitatív munkát végez ezen a téren. Képek is készültek az osztásról. A Gaura Sakti prabhu blogján majd megláthatjátok őket. Szerintem holnap fogja majd felrakni. Azt hiszem, hogy az ételosztásról és annak jelentőségéről is fog majd írni bővebben. 🙂

Képek

Már korábban felkerültek a Govardhana-puja fesztiválon készült képek, csak elfelejtettem szólni róla. Sőt, nem csak 1, hanem 2 fotós képeit is láthatjátok.
A Krisna.hu galériájában, és a
a pécsi Krisnaudvar honlapján. Jó nézelődést!
/Valahol még engem is láthattok. Tehénpásztorfiúnak öltözve. Színes ruhákban. 🙂 /

Diwali 2.

Tegnap volt az egyházi PR vacsoránk. Ide a közélet (politika, média, stb) képviselőit szoktuk meghívni. 260-an vendég jött el, ebből két miniszter (Bozóki, a kultuszminiszter és Persányi, a környezetvédelmi), egy csomó parlamenti képviselő meg egyéb Tvs meg nagyon fontos emberek. Nagyon színvonalas program keredekedett ki belőle. Én a Platthy Ivánék asztalánál ültem. Ő volt az egyik megalkotója az 1989-es lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvénynek. Emellett még emberjogi képviselők és hivatalnokok ültek az asztalomnál. Kellemes volt a beszélgetés. A programban a miniszterek nyitóbeszéde után egy hagyományos zenei bemutató következett. Ezután, Srila Sivarama Maharaja, egy diavettéssel egybekötött előadást tartott. A Rámájana történetét mesélte el. Erre a rendezvényre érkezett Jayadeva prabhu (alias John Richardson), aki a Rubettes zenekarban játszott (a hetvenes évek slágerzenekara, akik 25 millió lemezt adtak el néhány év alatt. Ha a nevüket nem is, de a slágereiket biztoan hallottad.). Egy szép musicalt adtak elő, amire nagyon színvonalas táncot mutattak be a magyar táncoslányok. A közönség soraiban voltak, akik meg is könnyezték. 🙂 Ezután pedig egy nagyon finom lakoma következett. A miniszterekkel még szóba került a tehénvédelmi kérelmünk. Ennek lényege, hogy az egyház gondozásában lévő teheneket különleges bánásmódban, védelemben részesítsék, bevezetve a vallásos tehéntartás fogalmát a törvénykezésben. A vallásos állatölésről (kóservágás) már van törvény, de az ilyen fajta állatvédelemről ez az első. Éjfél körül értünk haza. Fáradtan.