Month: October 2004

Zalakaros elég gazdag helynek tűnik. Ahogy sétál az ember a városban látja, hogy az emberek jól élnek. A házak szépek, rendezettek. Szebbek, mint az ország más részein. Szinte mindenhol ki van írva, hogy Zimmer és Apartman Frei. A turizmusból származik a város gazdagsága. A városról szóló kiadványban azt írják, hogy „Titkunk a vizünk”. Ez igaz. De van-e ennek mélyebb oka? Hiszen csak néhány évtizede, „véletlen” jöttek rá arra, hogy itt gyógyvíz van. De miért pont ebben a faluban találtak gyógyvizet? Miért van, hogy az egyik helyen a megélhetés is nagy nehézségeket jelent, míg egy másik helyen pedig a hely több adottsággal bír?

Ha valahol bőség van – és ez általánosságban is igaz -, ott korábban valakik komoly vezekléseket, lemondásokat végeztek. Minden tettnek megvan a maga visszahatása. Nem véletlen, hogy valahol gazdagság van, valahol szegénység. A sors nem igazságtalan. Sokszor annak tűnhet, de a dolgok akkor sem véletlen történnek úgy, ahogy. Legfeljebb mi nem látunk a kártyák mögé. Nem csak egyéneknek van karmája, hanem helyeknek, helységeknek is. A helyek karmáját persze az ott élő és oda látogató egyének befolyásolják. Ezért fontos, hogyan élünk. Ezzel határozzuk meg a jövőnket. Meg annak a helynek a jövőjét, ahol élünk. A világon nem mások miatt van sok probléma, hanem miattunk. Egyedül mi vagyunk azok, akik felelősségre vonhatóak ebben a kérdésben. Ki többé, ki kevésbé. Meddig lesz még itt, Zalakaroson gazdagság? Erre csak Krisna tudja a választ. Valakik azt mondanák, amíg víz van a földi barlangokban, erekben. Ez igaz, de ennek is van mélyebb magyarázata. Csak addig, amíg a jámbor tettek visszahatása kitart. Lehet, hogy 5-10 év. Az is lehet, hogy több száz év.

Legyünk tudatosak, amikor cselekszünk! A karma törvénye nagyon szigorú, de kiszámítható.

Most itt vagyok Zalakaroson, egy régi ismerősnél. Már többször jártam itt. Miért éppen ide jövök? Szeretem a melegvizes fürdőket. Különös okot nem tudok adni, hogy miért. Lehet, hogy koravén vagyok… 🙂 Amikor az egyik alkalommal szerettem volna néhány napra kikapcsolódni, elmentem Hévízre. A tóban való fürdést szerettem – egy fél óráig. Az zavart, hogy sehol nem lehetett leülni. Ezért Hévíz már nem egy alternatíva. Egy másik alkalommal valahogy ide jöttünk, Zalakarosra. Hallottam, hogy itt egy nagyon komoly fürdő van. Szeretek itt lenni, mert lehet úszni is, de le lehet ülni beszélgetni is. (Nem egyedül szoktam jönni. Egy-egy barátomat jön velem. Ilyenkor sok-sok érdekességet meg szoktam vitatni.)

Nem a szokásos apartmanban vagyok, mert ott más vendégek vannak. Nem rossz, ahol vagyunk, de egy kicsit zavaróak a szagok. Talán az, hogy az előző vendégek cigiztek? Nem tudom. Most még füstölőt sem hoztam. Lehet, hogy napközben beszerzek valamit. A szagokra mindig érzékeny vagyok.

A szerzetesi közösségeknek két fő fajtája van. Az egyik olyan, ahol a szerzetesek visszavonulnak a világtól, s a belső lelki fejlődésükre fókuszálnak. Itt a prédikálás egy kicsit háttérbe szorul.

A másik típus az, ahol a szerzetesek komoly lelki életet élnek, de emellett nagyon fontos, hogy a tanításaikat megismertessék minél több emberrel. (Ez nem feltétlen a szektás térítést jelent.)

+A Krisna-tudat a második típusú közösségbe sorolható. Emiatt van, hogy ugyan Krisna-völgyben élek, de mivel ott 150 fős közösség van, ezért az életemre jellemző, hogy nagyon sokat kell szerveznem, problémákat megoldanom.

++ mivel szeretnénk bemutatni, hogy mit csinálunk és az emberek részéről is komoly igény van arra, hogy ezt megnézhessék (30 000 nem Krisna-hívő turista látogat el évente hozzánk), ezért még intenzívebb az életem.

+++ Krisna-völgybe jár pihenni minden Krisna-hívő és szerzetes az ország különféle területeiről. Ideális kikapcsolódás, távol a világ zajától.

— Ezért ironikus, hogyha személy szerint igazából pihenni szeretnék, akkor el kell mennem egy másik helyre, hogy ki tudjak kapcsolódni. Van, amikor Indiába, de néha elég csak egy másik központba menni. Hát ez van. Ciki, de ezzel jár, ha az ember felelősséget vállal bizonyos dolgok vezetésére. Lehet az egy lelki hely, mégis neki ott a dolgok egy más dimenzióban zajlanak. Ezt azért írom, mert most jöttem el otthonról néhány napra. Egy kicsit összerendeznem magamat, töltöm az akkumulátorokat.

Gyakran álmodom, hogy valamiből vizsgáznom kell, dolgozatot írok és nem tudok semmit. Miért van ez?

Tavaly ősszel kint voltam Indiában. Ott sok könyvet vásároltam, a legnagyobb részét azért, hogy a Magyarországon élő bhakták hozzájuthassanak olyan könyvekhez, amihez máshogy nehezen tudnak. A másik részét a saját könyvtáramba. A könyvek már májusban megérkeztek, s már több helyi rendezvényre, fesztiválra kirakattam őket, hogy a bhakták megvehessék. A saját könyveimet viszont még azóta sem vettem ki közülük. Csak ma. Most jutottam el odáig. Jellemzően kevés időm van olyan dolgokra, amit szeretnék. A miértről majd egy másik alkalommal írok.
Világ életemben egy fanatikus könyvgyűjtő és főleg olvasó ember voltam. Szinte naponta olvastam el egy-egy könyvet. Amikor a középiskolába jártam először koleszben laktam. Azután az apám lebetegedett, tüdőrákos volt. Emiatt inkább bejárós lettem. Mivel 60 km-re laktam a sulitól, ezért sok időm volt, s annak legnagyobb részét olvasással töltöttem. A vágyam még mindig elég intenzív, hogy sokat olvassak, de nagyon kevés időm van rá. A szobámban lévő könyvesszekrény viszont nagyon jó hatással van rám. Amikor csak bejövök a szobámba, mindig késztetést érzek, hogy valamelyik könyvet leemeljem, s olvassak. Így versenyez bennem a tudásra, élményre vágyó én a rohanó világban élő szerzetessel.

A Krisna hívőknél a szerzetesek néhány tanuló év után megházasodhatnak. A tapasztalat az, hogy a legtöbben ezt meg is teszik. Mivel a Krisna-tudat nem csak egy vallási példát szeretne állítani, hanem egy ideális társadalmi rendszert bemutatni, ezért (is) hoztuk létre Krisna-völgyet, ami lehetőséget ad azoknak a házasoknak, akik szeretnének egy missziós munkában részt venni, illetve egy a lelki élet gyakorlásához ideális helyszínt keresnek. Este még fél nyolckor kezdődött egy egyeztető gyűlés Radhikával és a jövendőbeli férjével. Ennek apropója az volt, hogy jövő hét pénteken lesz az esküvőjük. Az egyeztetés amiatt szükséges, hogy Radhika Krisna-völgy Társadalmi Kapcsolatok Osztályának, azaz PR osztályának oszlopos tagja. Mivel ezt a szolgálatot már elég régóta végzi, ezért minden fontos megyei vezető, parlamenti képviselő, polgármester, komolyabb üzletember, stb ismeri őt, illetve sokaknak rajta keresztül van kapcsolata Krisna-völggyel. Ebből kifolyólag a legtöbb kapcsolata szeretne eljönni és megnézni, hogy milyen egy indiai esküvő, illetve elsők között szeretne gratulálni az ifjú párnak, a régi ismerősnek. Szóval az esküvő részleteit egyeztettük.
Ezek után meghívott az egyik barátom, hogy pasztát csinált, s lenne-e kedvem megkóstolni. Volt. Nem tudom, hogy miért, de hihetetlen mennyiségű csilit rakott bele.
Persze, az egyik múltkori e-mailes visszajelzés után, már látom az egyik szélsőséges hangvitelű blogon a Krisnások megverését fontolgatják egy ilyen bejegyzés után. A negatív jellegű kritikát elfogadom, de csak akkor, ha vannak hozzá érvek. Ha csak fikázni akarnak, akkor meg úgy sincs értelme reagálni, mert ha van sapka a nyuszin, azért verjük el, ha meg nincs azért.
Aztán miért lenne baj, ha egy szerzetes néha gesztenyepürét meg pasztát eszik? Nem arról írtam, hogy a legújabb luxus autómat vettem meg és, hogy a háremem 5, egzotikus országokból származó, gyönyörű csinibabával bővült. Legyünk már egy kicsit érettebbek! Meg hát most én nem azt írom le, hogy milyennek kéne lenni a mindenki által elképzelt, ideális szerzetesnek, hanem, hogy bemutassam, hogy milyenek vagyunk igazából – mi is emberből vagyunk. A gyengeségeinkkel, nehézségeinkkel együtt. Próbálkozunk. Sokan mások még ezt sem teszik meg. És emellett vannak olyanok szerzetesek is, akiket nem érdekel a gesztenyepüré. De én nem az vagyok. És egyelőre én kezdtem el blogolni. És azoknak írom, akik kíváncsiak erre.
Ne egy nevetséges ok alapján ítéljünk meg valakit. Nézzük a teljes képet, hogy mi mást tesz még, s értékeljük az egészet.
Na, ezt most jól megaszondtam… Mit ki nem lehet hozni egy jól induló, kis esküvői témából. 🙂
Góranga!

Most terveztük meg az új Hare Krisna Hírlevelet. Ez egy belső információs kiadvány, amit ingyen szoktunk mindenkinek, aki kíváncsi rá. Az eddigi egy A/4 méretű, 12 oldalas újság volt, ami úgy nézett ki, mintha féynmásoló papírra lett volna nyomtatva. Az új már úgy fog kinézni, mint a Hírlapok vagy, mint egy Metró újság. Még nem tudom, hogy színes lesz-e vagy fekete-fehér – ez majd az ártól függ. A mérete nagyobb, mint az A/3-as lapé és 8 oldalas lesz. Változtatunk az eddigi hírszerkesztés stílusán is. A régi kicsit száraz volt. Remélem ez olvashatóbb lesz.