Month: August 2006

Sziget – Krisnás szemmel
Személyesen 94-ben keveredtem bele a Krisna-tudat Szigetes megjelenésébe. Akkor költöztem vidékről Budapestre és akkor kértek meg, hogy én szervezzem ezt a programot. Ebben még az sem volt akadály, hogy addig még egyszer sem voltam a rendezvényen, de a lelkesedésem töretlen volt.
Először csak a fűben zenéltünk és ételt osztottunk. Majd lett egy nagyszínpadunk, ahol folytattuk a zenélést. Először raggie Hare Krisnát nyomtunk, de Puri Maharaja megjelenésével bejött a rockosabb hangzás és végül elérte azt a hangulatot, amit esténként tapasztalhattok a színpaduknál.

Így, ha valaki egy alternatív kikapcsolódásra vágyik, akkor nálunk megtalálja a spirituális rock zenét, amit sehol máshol.

Az évek folyamán a Krisna-tudat és ételosztás elengedhetetlen része lett a Sziget életérzésnek. Mindenki tudta, hogyha éhes, akkor odajöhet hozzánk, nálunk mindig ehet. Így mostmár évente 25 000 adag ételt osztunk ki.

Valahogy együtt nőtt fel a két csapat – merengek néha, amikor a szigetről szóló híradásokat hallgatom. Emlékszem, hogy először, még olyan stage passt kaptam, amivel bárhova bemehettem. Persze, akkor még nem volt ekkora ázsiója az egésznek, de tudom, hogy sokan szerettek volna olyat birtokolni. És arra is, amikor a Gerendait a saját biztonsági emberei nem akarták beengedni, mert nem ismerték fel ki ő.
Az évek során nagyon sok visszajelzést kaptunk. Az első generációs szigetesek már felnőttek lettek. Sokszor találkozunk olyanokkal, aki mostmár komoly vezetői poziciókat töltenek be. De azóta is lelkesen emlékeznek a nálunk töltött időkre, színfoltot jelentettünk a rendezvényen és, ha épp elfogyott a pénzük, nálunk ingyen ehettek. És mindezekért nagy hálásak.
Azóta Krisna-völgybe költöztem, a programban már csak néhány napot veszek részt. Mostmár nem pogózom esténként a tömeggel, csak visszafogottan ülök és válaszolok a kérdésekre. Persze a téma azóta sem változott. A kihívó kérdések jó része arról szól, hogy „Na ne már, hogy nem szexeltek!“, „És külöben is…“ Vannak azok, aki a válaszunkra azt gondolják, hogy milyen hülyék vagyunk, de nagyon sok emberben tisztelet ébred, hogy valaki képes így élni.
Ma és holnap délután kint leszek a sátrunknál. Kicsit izgatott vagyok, mint ilyenkor minden évben. De, amikor kiérek, akkor előjön a régi életérzés. Akkor egy kicsit lenyugodom.
Ha van kedved, találkozzunk.
Emellett, ha van valami Szigetes élményed, ami hozzánk kötődik, akkor kérlek, oszd meg velem itt a kommenteknél.
: )