Úgy látszik sikerült egy kicsit megbolygatnom a bhakta közösséget az MrdNjúz #5-tel. 🙂
-Voltak, akik türelmetlennek gondoltak: hogy képzelem, hogy amikor a legnagyobb hajtás van, itt vannak a vendégek, és én azt várom, hogy még aznap megosszák a történéseket.
-Voltak, akik egyenesen sértőnek találtak emiatt.
-Voltak, akik azt kérdezték, hogy miért nem vettem fel én, ha már ezt hiányolom.
-Voltak, akik lelkesen felhívtak, hogy milyen jó dolog ez, hogy az egyházunk kommunikációját próbálom fejleszteni
-És igen, voltak olyanok is, akik felhívtak, hogy akkor megosztják a bhaktákkal a képeiket.
Használhattam volna a 2 héttel korábbi Nrsimha Caturdasit is példának, amiről azóta szintén nem raktak fel semmit a bhakták (tisztelet a kivételnek). Vagy bármelyik korábbi eseményt, amivel általában hasonlóak a tapasztalatok. De inkább az itt tartózkodó Indradyumna Maharaja eseményt használtam, mert ez volt aktuális. Szóval, nem az őt szolgáló bhakták felé irányult az elvárás és nem azonnali megosztást vártam. Hanem inkább a problémára akartam felhívni a figyelmet. Egy sajátságos stílusban. Ami valakinek bejött, valakinek nem.
Ha még törekvésem nem is volt hibáktól mentes, de remélem, szándékom értitek: az volt a célom, hogy azok is részesei lehessenek a nektárnak, akik nem lehettek ott. Mert éppen a világ más tájékán élnek, vagy más volt a szolgálatuk, vagy szeretnék mondjuk 10-20-100 év múlva is visszanézni, hallani ezeket az eseményeket.
A “megosztás kultúráját” szerettem volna megalapozni. Mert a Krisna-tudat erről szól. Osszuk a transzcendentális tudást, az Isten szeretet, Srila Prabhupada könyveit. Szóval, használjuk ki az aktuális kor technikai lehetőségeit a megosztásra. Osszuk meg a lelki élményeket, a bhakták és Krisna társasáságát. Gondoljuk el, hogy milyen lenne az életünk, ha Srila Prabhupada leckéit, videóit nem láthatnánk? Mennyivel kevesebb lenne az életünk ezek nélkül?
Elnézést, ha a stílussal valakit megbántottam. Nem állt szándékomban. Remélem, a végeredménye az lesz, hogy felhívtam egy létező problémára a figyelmet, és ezek után a bhakták, amint tehetik megosztják másokkal azokat a kincseket, amiknek ők személyesen részesei lehettek.