Category: Aktuális

Amik hírek voltak, amikor még írtam.

A fog nélküli ember

Már régóta tervezem, hogy a fogamat megcsináltatom. Ez nem a szokásos
betömöm, kihúzom hangulat, hanem elől van egy ferdén nőtt fogam és egy
foghelyem, amit nem egy esztétikai látvány. Persze én szempontomból nem
életveszély, de a prédikálás során ez nem kedvező. Szóval ma elkezdtem.
Leutaztam Tiszaföldvárra másik két bhaktával. Ők is eljöttek velem. Ők
csak rutin ellenőrzést tartottak. Amikor korábban beszéltünk a Klárival
(a fogorvos), akkor azt mondta, hogy ki kellene húzni a ferdén nőtt
fogat. Mire odamentem azt mondta, hogy megpróbálhatjuk, hogy
lecsiszolja és, jó lenne, hogy minél kevesebb ép fog veszne kárba.
(Ezzel én is egyet értek.) Végül ezt megcsinálta és levette a mintát.
Ezen kívül még volt egy gyökérkezelt fogam, ami valami miatt
begyulladt. Ezt is kifúrta. Mondta, hogy amikor jövő héten megyek a
fogpótlásért, akkor majd betömi.
Az étkezésem sokkal könnyebbé vált, mert most nem tudok harapni és
rágni is csak a jobb oldalon. Fiatalon a tesómon mindig jót röhögtem,
amikor a fogát csináltattam, de most így kapom meg a visszahatást.
Ha minden igaz jövő hétre már nagyon szép leszek… 🙂 
< ?php print "radhe"; ?>

Email-ek

Sok emailt kaptam, de még nem eleget… 🙂 Várom még az olvasóktól a visszajelzéseket.
Emellett várhatóan csütörtökön válaszolni fogok mindenkinek… 🙂

Mi a franc van?

Reggel a szobámban maradtam és elkezdtem írni. Végül ez az cikk keredekett ki belőle. A Kivagyok újságba tervezem berakni, amit a Szigetre és a többi rockfesztiválra szoktunk megjelentetni 20 000 plban. A régebbi számokat a kivagyok.hu oldaról tudod letölteni. Persze még majd editálom, finomítom, de nyersanyagnak jó.


Mi a franc van?
Amikor ezeket a sorokat olvasod, tedd félre az előítéleteidet. Azok úgysem valósak, csak beléd programozták őket. Hallgass nyitott fülekkel, mert érdekes dolgokat mondok most el…
Krisna Isten. A lelki és az anyagi világ eredete. Mi, az élőlények, is az Ő teremtményei vagyunk, a lelki világból valók, ahol a legmélyebb lelki vágyaink szerint éltünk. Boldogan, és sosem haltunk meg.
De irigyek lettünk Rá. Mi is Istenné szerettünk volna válni. De ez gyárilag lehetetlen, mert nem így vagyunk teremtve. Amikor ez a gondolat megszületett bennünk, azonnal bekerültünk az anyagi világba. Azóta vagyunk itt, és próbálunk Istenként élni.
A világnak megvannak a törvényszerűségei. Amiről tudunk vagy nem, de működnek. Krisna ezeket a törvényszerűségeket a Védákban foglalta össze. Ezek nem keleti szentírások, hanem univerzálisak. Az építészet (Vasztu), a hadtudomány, az orvoslás (Ajurvéda) a tánc, a zene, a boldog szex (Káma Szútra), a versírás, a társadalomépítés és még ezernyi tudomány megannyi törvényeiről olvashatunk bennük. De mindez csak a körítés. Ezek a felszínes dolgok, arról szólnak, hogy hozhatod ki a legtöbbet az anyagi világból. Ezzel próbálkozunk mi is ezerrel. Több-kevesebb sikerrel. Általában kevesebb. De mivel ez a világ átmeneti, a testünk átmeneti, ezért itt nem lehetünk igazából boldogok. De amíg ezt meg nem értjük, a halálunk után egy új testet kapunk. Addig próbálkozhatunk, amíg ezt meg nem értjük. Dedós módszer, de hát ilyenek vagyunk.
Ha beleszédültünk a körforgásba, akkor láthatjuk meg, hogy mi is a Védák célja. Mert a mellékes dolgok mellett ott van a lényeg: kik vagyunk mi valójában, honnan jövünk, a boldog percek mellett miért szenvedünk éveket, és, hogy mit kell csinálni ahhoz, hogy visszakerüljünk a lelki világba. És oda visszajutni kemény munka. Keményen kell pedálozni. Egyszer már eljátszottuk a bizalmat, úgyhogy most bizonyítanunk kell.
Ha érdekel, hogy mit kell csinálni, akkor gyere a Krisna sátorba. Ott majd folytathatjuk a beszélgetést.

A szent ajándék

Most kaptam emailben. Gondoltam megosztom veletek.

A szent ajándék
Egyszer egy kolostorra nagyon nehéz idők jártak. Csak öten maradtak: a kolostor vezetője és még négy szerzetes, akik mind 60 év felettiek voltak.
Fent a hegyekben, közel a kolostorhoz élt egy mindenki által nagyra becsült szerzetes. Így a kolostor vezetője elment ehhez a szent emberhez, hogy hátha tud valamilyen tanácsot adni, amivel a kolostor megmenthető. A kolostor vezetője és a szent ember hosszan elbeszélgettek, de amikor a tanácsát kérték, akkor a szent embernek egy nagyon egyszerű válasza volt. “Nem tudok neked tanácsot adni. Egyedül azt mondhatom, hogy közületek, akik a kolostorban maradtatok, az egyik a messiás, aki nagyon fontos szerepet fog játszani az emberiség felemelésében.”
A vezető szerzetes visszatért a kolostorba és elmondta a szent ember üzenetét. A következő hónapokban az öreg szerzetesek eltűnődtek a szent ember szavain. “A messiás közülünk való?” – tette fel mindegyikük a kérdést magának. Miután elgondolkodtak ezen a lehetőségen, egymás iránti tiszteletük rendkívüli módon megnőtt, attól a gondolattól, hogy esetleg köztük él a messiás. Egyszerre csak észrevették egymás különlegességeit, és nagyon közel kerültek egymáshoz. Az a lehetőség, hogy valamelyikük saját maga a messiás, mindegyikük figyelmét rendkívüli módon a többiek felé irányította.
Ahogy az idő haladt, a kolostor látogatói azt vették észre, hogy a kolostorban a tisztelet és a szelíd kedvesség aurája lengi körül az öt öregembert. Nem tudni miért, de egyre több ember tért vissza a kolostorba.
Elhozták a barátaikat, és a barátaik még további barátokat hoztak. Néhány éven belül a kis kolostor újból virágzó kolostorrá vált a szent ember ajándékának köszönhetően.

Népszámlálás – avagy kik olvassák a blogomat?

Kíváncsi vagyok, hogy kik olvassák a blogomat. Egy részét biztosan ismerem, valakikkel biztosan leveleztem is már. Egy része biztosan bhaktákból jön össze, kíváncsiak, hogy mit csinálok itt. Aztán vannak azok, akikről nem tudok semmit.
Arra szeretnélek kérni, hogy ha olvasod a blogot, akkor írj egy emailt nekem (ne commentelj!). Ha már leveleztünk, akkor csak annyi is ok, hogy Góranga és, hogy ki vagy. Ha meg még nem nagyon ismerlek, akkor néhány szót magadról, amit nem bánsz megosztani velem. Ha bhakta vagy, akkor írd meg, hogy ki vagy.
Ha esetleg már több, újabb bejegyzést írtam azóta, mióta ezt publikáltam, akkor is írj.
Ti már úgyis sok mindent tudtok rólam. Most ti következtek… 🙂
Köszönöm.
(Az egyik találó email után a bejegyzést átkereszteltem népszámlálásra. Tetszik.)

VírusOK

Úgy néz ki, hogy a számítógépes vírustól megszabadultam. Hála ezért nektek mindannyiótoknak.
Viszont bekaptam egy másik vírust, aminek következtében tegnap egész nap fájt a fejem, hánytam, illetve ment a hasam. Még a víz is kijött belőlem. Szóval ez meghatározta az egész napomat. Estére még 38,5 lázam is lett. Ezek után az, hogy nem tudtam éjszaka aludni és, hogy folyamatosan hánykolódtam, már szinte semmiségnek hatott. Reggelre azért jobban lettem. Bár nem pihentem ki magam, abszolút nem tudtam aludni nap közben. Hát ennyi…

Hólánc

Köszönöm a jó tanácsokat! A vírusommal csak holnap tudok foglalkozni. Majd beszámolok, hogy mi lett velük.

Az amúgy csak 2 órás út Budapestre végül 4 órás lett. A gyűlésről csak 2 órát késtünk… 🙁 Szerencsére mások is késtek… 🙂 Túl sok különleges dologról nem volt szó. DE legalább véget értek ez a fajta extra intenzív probléma megoldások. Most legalább elkezdhetek azokkal a dolgokkal foglalkozni, amik elmaradtak az utóbbi időkben.

Néhány beteg bhaktát kiküldünk Indiába egy Ayurvédikus klinikára, ahol remélhetőleg javul az állapotuk. Sajnos az itteni orvosok nem nagyon tudtak segíteni nekik (nem azért, mert halálos a betegségük!), de remélhetőleg az ottaniak valamit majd tudnak.

A csapból is a hóesésről szóló hírek jönnek. Kicsit pánik hangulat keltést érzek az egészben, azaz a 9/11 filmből véve, félelemkeltést. Pedig még csak 1 napja esik a hó, de az Amerikai extra hóesési hírek után már itt is jól fel van fújva a hírekben. A tesóm is felhívott, hogy nincs-e valami gond, mert a TV-ben hallotta, hogy Somogyban nagyon perec a helyzet. Mondtam neki, hogy nincs semmi gond, nyugodjon meg. Végül ebből még a telefontársaságok is profitálnak, mert mindenki baromira aggódik, vagy pedig végre egy jó téma, amiről lehet beszélni.
Ja, reggel vettünk egy hóláncot… 🙂

Segítsetek!

Az elmúlt napokban még volt néhány gyűlésünk. Holnap még Bpre kell mennem, de azután vége. Azután ismét vissza tudok zökkenni a régi kerékvágásba.
A számítógépem a szabadidőmet szépen leköti, mert az az otromba féreg még mindig rajta van a gépemen. Hiába a Norton Antivirus meg a Pc-cillin, őt nem érdekli. Továbbra is izgatottan használja a feltöltő sávot és emiatt alig tudom még az emailjeimet is letölteni. Hiába installáltam újra már néhányszor, de hamar előkerült. VAN VALAKINEK VALAMI ÖTLETE, HOGY MI A FRANCOT CSINÁLJAK? Már kezdem elveszíteni a türelemem… 🙂

Kiköltözés

Korábban írtam, hogy az egyik bhaka azon gondolkozik, hogy mi lesz a jövője. Nem volt biztos abban, hogy az egész életét szerzetesként éli le. Azóta többször beszélgettünk erről a témáról. Végül tegnapelőtt kiköltözött Krisna-völgyből. Személyesen is érintett az ügy, mivel mélyebb kapcsolatom volt vele. Egyike volt azoknak az embereknek, akik rajta voltak a „listámon” (ha nem érted, olvasd el a január 5-i bejegyzésemet). Én voltam a „mentora”, segítője. Szerencsére, nem egy dramatikus elrohanásról, hanem egy több hónapig tartó, „mi lenne a legjobb?”, többször átbeszélt helyzetről van szó. Budapestre költözött, ahol az egyik bhakta cégénél fog dolgozni. Hosszabb távon szeretne visszajönni Krisna-völgybe, hogy az itteni Ayurvédikus központban dolgozzon. Addig is képzi magát – Budapesten természet-, illetve Indiában Ayurvédikus gyógyászatot tanul.
Természetes, hogy nem mindenki marad szerzetes. Az elmúlt években az egyházi vezetés sokat tárgyalt erről és az ehhez hasonló témákról. A legtöbb ember 5-10 évet tölt misszionáriusként a templomainkban, és ezután a képzés után a legtöbben visszatérnek a „normál” élethez, és otthon gyakorolják a Krisna-tudatot, támogatják az egyházat.