Első nap a mezőn

Sok sok éven keresztül mindig lemaradtam a tehenek első kihajtásának élményéről. Mindig akkor kellett elutaznom. DE, a mai napon szemtanúja lehettem ennek. Nagy élmény, mert a tehenek a tél folyamán csak bent vannak az istállóba. Amikor kimennek, akkor viszont olyan lelkesek, hogy csak na! Ezeket a pillanatokat sikertült megörökítenem. 🙂

“Irtsák ki őket, csak ne tudjunk róla”

2007. március 13., kedd 6:36 InfoRádió / BBC

Komoly gonddal küszködnek malajziai buddhista szerzetesek, mivel a
tűzhangyák megkeserítik az életüket, kiirtásukat azonban tiltja a vallásuk.

A szerzetesek korábban egy kobrával osztották meg templomukat, mellette
meditáltak, de végül elfogták és egy közeli erdőben engedték szabadon.

A most gondot okozó tűzhangyák a templom szent fájáról potyognak az
imádkozókra.

A szerzetesek vezetője nem törődik a tűzhangyák fájdalmas harapásaival, de
tekintettel arra, hogy az imádkozók közül nem mindenki jutott ilyen messzire
a megvilágosodás útján, külső segítséget vár.

A kísérlet, hogy porszívóval gyűjtsék össze a hangyákat, nem váltotta be a
hozzá fűzött reményeket.

A buddhisták nem bátoríthatnak senkit arra, hogy ártsanak a hangyáknak, de a
szerzetesek vezetője szerint, ha valaki hívatlanul beállítana, és a
szerzetesek bevonása nélkül intézné el a hangyákat, akkor az szerinte a
világmindenség akarata lenne.

Hogy megy az idő!

Feltűnt, hogy régen írtam, de nem, hogy ennyire régen. Minden szinten el vagyok havazva. A levelesládámban 300 levél parkol, a beszélgetési listámon meg rengeteg név. Emellett egy új honlapon is dolgozok. Telnek a napjaim. Elfoglaltan, és boldogan.

Körút

Most értem vissza egy körútról, amiben körbejártam néhány keletmagyarországi központunkat. Mondhatnám fárasztó volt és biztos csinálhatnék egy statisztikát, hogy hány kilométert vezettem, de ez most elmarad. A budapesti templomban vagyok és holnap megyek haza.

Az új boci, Parvati

Megszületett a legújabb boci, Parvati.
Délelőtt kaptam egy sms-t a Govinda prabhutól, hogy elkezdődött az ellés. Kimentünk Gaura Sakti prabhuval, s akkor már látszódott a lába. Ezután elég gyorsan megszületett. Odarakták az anyja elé, s az elkezdte nyalogatni. Szegényke nagyon fázott, mert addig ugye meleg helyen volt, nálunk, azért csak tél van. Egy kis idő után lábra állt, majd a bhakták segítségével megtalálta az anyja tőgyét. Ezután elégedetten szopta.
Íme egy kép róla, a mamájáról és az elégedett tehenészekről: