Manorama naplója

Kazahsztáni hittársaikért demonstrálnak a magyar Krisna-hívők

Kazahsztánban egy körzeti önkormányzat koncepciós pert indított a
Krisna-hívők ellen. A felsőbb nyomásra született ítélet következtében a
hívektől kompenzálás nélkül el akarják kobozni hét éve vásárolt
ötvenhektáros farmjukat, házaikat pedig a földdel akarják egyenlővé tenni.
Április 25-én a farm lakóinak élő torlaszt alkotva sikerült útját állniuk a
bulldózernek, ám a rendőrség kilátásba helyezte, hogy hamarosan
rohamosztaggal vonul a helyszínre.

Ironikus, hogy miközben Kazahsztánban fel akarnak számolni egy vallási
közösséget, az ország vezetősége nemzetközi folyóiratokban olyan
hirdetéseket jelentet meg, mely szerint “A kazahsztáni kormány alapvető
küldetése egy szabad és demokratikus társadalom építése, amely mindenki
számára egyenlő lehetőségeket biztosít.” (Herald Tribune, 2006. április 27.)
A Krisna-hívők elleni akciók hátterében valójában az állam vallási
kisebbségek iránti intoleranciája áll, tetézve a helyi önkormányzat
taktikájával, amelynek révén meg akarják szerezni a vallási szervezet
földterületét, amelynek értéke az utóbbi években jelentősen megnőtt.

A kazahsztáni államvezetés főbb szerveit az utóbbi napokban a világból
mindenhonnan érkező faxok és e-mailek árasztották el (köztük a
Magyarországról érkező levelek), amelyben hindu közösségek és emberjogi
szervezetek fejezik ki ellenérzésüket a békés állampolgárok vallási alapon
történő háborgatása és kisemmizési szándéka miatt.

Krisna magyar követői számára azért is szívbemarkolóak a kazahsztáni
események, mert a két országban élő hívők között a kölcsönös látogatások
eredményeképpen az elmúlt években szoros baráti kapcsolat alakult ki.

A MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGE EGY ÓRÁS ÉNEKES DEMONSTRÁCIÓT
TART MÁJUS 3-ÁN SZERDÁN 10 ÓRÁTÓL A KAZAHSZTÁNI NAGYKÖVETSÉG ELŐTT (II. KAPY
ÚT 59.)

A bulldózeres vallásüldözés elleni tiltakozásuk nyomatékosításképpen egy
markológéppel jelennek meg a helyszínen. A markolón, illetve a követség
épülete előtt transzparensekkel fejezik ki véleményüket:

VALLÁSÜLDÖZÉS KAZAHSZTÁNBAN!
BULLDÓZERREL HÍVŐK ELLEN?!
HOL A VALLÁSSZABADSÁG?

Egy háromfős delegáció egyúttal hivatalos látogatást tesz a Nagykövetség
ideiglenes ügyvivőjénél. A delegáció tagjai: Sivaráma Szvámi, a hazai
Krisna-hívők vezető lelkésze (aki gyakran látogat Kazahsztánba, és
tanítványi is élnek ott); Mr. S. V. Mani, a Magyarországon élő indiaiak
képviseletében; és Szent-Iványi Ilona, a Nemzetközi Szövetség a
Vallásszabadságért (IARF) európai képviselője.

A magyarországi Krisna-hívők a nemzetközi tiltakozóhullámhoz csatlakozva
nyomatékosan kérik a kazahsztáni kormányt, hogy alaposan és elfogulatlanul
vizsgálja ki a szóban forgó ügyet, és biztosítsa, hogy az országban egyetlen
vallási kisebbség tagjait sem érheti sérelem hitbéli meggyőződésük, vagy a
hatóságok önkényeskedése és arroganciája miatt.

További háttérinformációk: krisna.hu/kazah

BULDÓZERREL HÍVŐK ELLEN?

Kazahsztánban lerombolással fenyegetik a Krisna-hívők farmközösségének épületeit

A volt Szovjetunió területén Kazahsztánban működik a Krisna-hívők legnagyobb farmközössége. A farm területén lévő lakóházakban ötven család él. A hívők mindannyian a Kazah Köztársaság törvénytisztelő állampolgárai, akiket a helyi kormányzat most földönfutóvá akar tenni. A közösség tagjainak üldöztetetése évek óta tart, a helyzet most válságosra fordult.

Kazahsztánban 1996-ban jegyezték be a Krisna-hívők egyházát. Ez a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének (ISKCON) része, amely világszerte sok száz központtal és farmmal rendelkezik. A szervezet tagjai vegetáriánusok, jógát és mantra-meditációt gyakorolnak, valamint az ájurvéda (az ősi indiai orvoslás) tudományát és a védikus tudás más területeit ismertetik meg az emberekkel.

1999-ben a Krisna hitvallás követői egy szép farmot vásároltak Almaty városa közelében. 2004 októberével kezdődően a Kazahsztáni kormány lejáratókampánnyal és folyamatos pereskedéssel próbálta kiszorítani a közösséget a birtokáról.

A jelenlegi helyzet egy másfél éves per eredménye, amelyet Karasai körzet kormányzója és a földeket felügyelő helyi bizottság indított a Krisna-hívők Szervezete ellen. A vádpontok mindegyike hangsúlyozza a vádlottak vallási hovatartozását (ami egyébként a kazahsztáni alkotmányos jogok súlyos megsértése).

2006. március 29-én tárgyalásra került sor Almatyban. A tárgyalás kezdetén a bíró kijelentette, hogy a földbizottság által felhozott jogi érvek tartalmatlanok, míg a Krisna-hívők közössége ügyvédjének érvei helyesek, és egybevágnak a kazahsztáni törvényekkel.

Azonban a bírók privát beszélgetését követően mégis olyan ítélet született, amely szerint a földet elkobozzák a közösségtől, és az államnak adják. Ez a határozat illegális volt, nem Kazahsztán kormányának törvényein alapult.
Könnyen lehet, hogy mindez a helyi önkormányzat jól kigondolt terve alapján történt, hogy a hívek eltávolításával egyidejűleg megszerezze magának a jelentős méretű, frekventált helyen fekvő földterületet, amelynek értéke mára jelentősen felszökött. (Egyetlen vallási szervezet sem rendelkezik Kazahsztánban ekkora méretű földdel.)

A kazahsztáni törvények szerint csak akkor lehet valakitől elvenni a földjét, ha az illető súlyosan megsérti az ésszerű földhasználat szabályait.

Ebben az esetben azonban nyilvánvalóan bizonyított, hogy a földet rendeltetésszerűen használták: a közösség tagjai gabonát és zöldségeket termesztenek, gyümölcsöskertet művelnek, teheneket tartanak, és rendszeresen művelik a földet.

A föld elkobzása burkolt módon a vallási közösség feloszlatását célozza. Ha az ítéletet végrehajtják, akkor a kazahsztáni állampolgárságú hívők fedél nélkül maradnak, a jóvátétel reménye nélkül – annak ellenére, hogy ilyen ítéletet az ország törvényei szerint csak büntetőjogi esetekben lehetne hozni, polgári peres eljárás során nem.

Lehetőségként kínálkozik a Kazahsztáni Legfelsőbb Bíróság, de mondani sem kell, hogy a jogrendszer nem működik megfelelően ezen a helyen. Az iszlamizálódó országban gyermekcipőben jár a vallásszabadság eszméje, a korrupció pedig átszövi a társadalom egészét, így a bíróságokat és a rendőrséget is. A megvesztegetésen kívül a kiemelkedő személyek felszólalása és a nemzetközi nyomásgyakorlás marad az utolsó esély.

A bíróság április 24-én tájékoztatta a közösség tagjait, hogy 25-én az ítélet következtében le kell rombolni a lakóépületeiket. A rendőrség végrehajtási kísérletét egyelőre meghiúsították a hívek, akik saját testükkel álltak és ültek a bulldózer útjába. Azonban az újabb kísérletre bármelyik nap, előzetes bejelentés nélkül sor kerülhet.

Az események világméretű tiltakozóhullámot indítottak el a vallási kisebbségek és a vallásszabadságot védelmező szervezetek részéről, melynek célja, hogy a kazah kormányt felszólítsák a vallásszabadság elveinek tiszteletben tartására.

A Krisna-hívők Szervezete részt vett 2003-ban az Astanában (Kazahsztán
fővárosában) a “Világvallások és Tradíciók Első Kongresszusán”, amely kinyilvánította a Kazahsztánban gyakorolt vallások szellemi egységét. A 2006 szeptemberére tervezett Második Kongresszus előtt a vallási intolerancia kirívó esetének lehetünk szemtanúi egy területi vezetőség részéről, miközben Kazahsztán elnöke nyilvánosan a demokratikus állam és a vallási meggyőződések iránti tolerancia elveit emlegeti.

Meglepő ilyen jelenséggel találkozni abban az államban, amely kiérdemelte az OSCE (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) 2009-es konferenciájának megrendezését…