Month: September 2004

Tegnap 8-ig lent voltam az irodában. Amikor feljöttem az asramba (szerzetesi lakhely), akkor találkoztam egy bhaktával (Krisna-hívő). Kérdeztem, hogy mi van vele, s elmondta, hogy perecel (nem tudom, hogy ez a köznyelv szlengjeiben benne van-e, de kb. annyit tesz, hogy nehézségei vannak). Aztán 10-ig beszélgettünk. Elmondta, hogy aggódik azon, hogy biztosan tud-e hosszú távon szerzetesként élni. Nem túl magas-e a léc, s nem természetesebb-e, ha az ember inkább „normális”, civil életet él.
Beszélgettünk. Próbáltam megérteni, hogy mi is zajlik benne. Próbáltam neki segíteni. S nem csak azért, hogy „ne csökkenjen a létszám”, hanem azért, mert az ember életében igenis előfordulnak olyan időszakok, amikor elgondolkozik azon, hogy biztos jó-e, amit csinál. Ez természetes. Végül is így erősödik meg belsőleg az ember, a kételyein keresztül. Mert így nem csak belecsöppent az ember abba a helyzetbe, amiben él, s úgy maradt, hanem rendszeresen átgondolja azt. A „megtérés” – utálom ezt a szót, mert negatív vibrációja van, de most ezt használom – nem csak egy egyszeri történés, hanem rendszeresen zajlik. Ami változik az az a kétely, illetve a meggyőződés mélysége. A beszélgetés végén a bhakta kifejezte, hogy köszöni a segítséget. Úgy érzi hasznos volt.
A feladatom, hogy erősítsem mások hitét – legyen az egy Krisnás vagy egy ateista ember. Egy ateistánál, hogy felébredjen, egy Krisna hívőnél, hogy fennmaradjon, s erősödjön. Persze ezek után az ember eldöntheti, hogy mit csinál. Nincsenek rácsok, amik fogva tartanak bennünket. A szabad akarat a kezünkben van.

Ahogy egy társadalomban szükség van tűzoltókra, utcaseprőkre, orvosokra, ügyvédekre, stb, ugyanúgy szerzetesekre is. Ahogy a tűzoltó szerepe az, hogy eloltsa a tüzet, az orvosé, hogy a testet gyógyítsa, a szerzeteseké, hogy a lelket „gyógyítsák”. Ők azok, akik az embereket a lelki értékekre emlékezetik, tanítják. Én is azért vagyok pap, mert így másoknak segíthetek azzal, hogy megosztom az általam szerzett ismereteket, tapasztalatokat. Persze manapság nem annyira népszerű, ha valaki szerzetes lesz, de nem is divatból csinálom.