Month: December 2005

A fordítás

A gyűlés tegnap majdnem befejeződött, de végül mégsem. Délután terveztük, hogy bemegyünk a városba és Gaura Sakti prabhunak nézünk egy digitális fényképezőt. Mivel előző éjszaka csak 4 órát aludt, ezért a gyűlés után lepihent és így nem mentünk sehova. Talán majd ma.
Este megkért a lelki tanítómesterem, hogy fordítsak le egy orvosi jelentést angolra. Mivel ez egy szakszöveg, ezért kicsit féltem tőle. Amikor a kezembe került a fordítandó anyag, még magyarul sem nagyon értettem a sok latin szöveg miatt, de azért megcsináltam. Azután megkérdeztem Maharajatól, hogy mi a célja és azt mondta, hogy egy angol orvosnak lesz elküldve véleményeztetni. Ekkor jeleztem felé, hogy azért átnézetném egy orvossal is, mert így nagyobb a tét. Végül felhívtam Sundari matajit, aki a somogyvámosi orvos és megbeszéltük, hogy átnézi. Este féltizenegykor kaptam egy sms-t, hogy nagyon nehéz orvosi szöveg volt, de végül elkészült.
A fordítás abból a szempontból hasznos volt, hogy ismét elgondolkodtatott az élet átmenetiségéről. Egy rákos betegről szólt, aki korábban már egyszer kigyógyult a betegségből, de ismét előjött és most derült ki, hogy áttétes és menthetetlen, valószínű, hogy már csak néhány hete van hátra.
A rákos betegség nem újdonság az életemben. Mindjét szülőm ebben halt meg. Mellrák és tüdőrák. Láttam, hogyan épülnek le. Láttam, hogyan élik meg, s mivel nem volt lelki tudásuk, ezért láttam milyen keservesen élték ezt át. Én szintén. Most már talán más lenne, mert tudom, hogy mi zajlik a színfalak mögött. De nem tudom, hogyan élném át, ha rólam derülne ki, hogy menthetetlen beteg vagyok. És lehet ugyan, hogy most nincs semmi bajom, de igazából mindannyian menthetetlen betegek vagyunk. Csak idő kérdése, hogy mikor derül ki. 30 év már eltelt az életemből, s jobb esetben van még 30 hátra. De ez a 30 év nagyon gyorsan eltelt. Főleg az utolsók. Akkor mi lesz a maradék 30-cal? Mikor fogom ennek teljes tudatában élni az életemet? Valamennyire már most is így élek – védekezhetnék. De lehet, hogy így jobb helyzetben vagyok, mint hogyha más helyzetben lennék. De ez kevés. Az ember sose mondhatja, hogy felkészült a halálra. A nyelvi gyakorlat mellett erre is hasznos volt ez a fordítás.

Zöldborsó főzelék

A reggeli hangulatom: ami van az van. A reggelin úgy meditáltam, hogy jobb lenne kihagyni, de Krisnára bízom magam. Az is elég, ha 3 körül eszek, amikor a gyűlésnek vége. Nem sokkal ezután kopogtak. Az egyik kedves bhakta feljött, hogy kérek-e reggelit. Akartam válaszolni, hogy köszönöm, nem, de végül megkérdeztem, hogy mi az. Zöldborsó főzelék, saláta, rizs, és mati (kenyérféleség). A saláta vonzó volt. Meg az is, hogy nem a szokásos indiai ételek. A farmon szinte mindig olyanok vannak. Ezért örvendetes a változatosság. Úgyhogy azt válaszoltam, hogy igen, kérek. Néhány perc múlva már itt is volt az asztalomon. Megettem. Kedvesek a bhakták, figyelmesek, szolgálatkészek. Nem csak velem. Nagyon sokat áldoznak azért, hogy másoknak segítsenek. Csak képzeljétek el, hogy az év majd minden napján kint állnak az utcán azért, hogy másoknak segítsenek. Persze az embereket legjobb esetben nem érdekli, mert ki akar manapság a lelkiséggel foglalkozni. (Lehet, ha Viagrát árulnánk, nagyobb lenne az érdeklődés.) A legtöbben helyből elhajtják a bhaktákat, egynek tekintve őket a többi koldussal. Csupán csak az a különbség a bhakták és koldusok között, hogy a bhakták a pénzből nem kapnak semmit. Nem vesznek belőle gazdaságos Tesco bort, mint a legtöbb koldus, nem kapnak százalékot sem abból, amit koldultak, se kitüntetést. Max. a zöldborsófőzeléküket. Önzetlenül csinálják, hogy másoknak segítsenek.
Szóval, ha találkozol egy Krisnással az utcán, akkor legalább mosolyogj rájuk és mondd, hogy Góranga! Már ezzel örömet szerzel nekik.

Gyűlések

A mai napon gyűlésen ültem – egész nap. Holnap is ez lesz. És mitőbb holnapután is. De most nem a gyűlésező hangulatomban vagyok és amúgy is elegem van belőlük. Persze, ha hazamegyek Krisna-völgybe, akkor meg 2 nap “szünet” után, amikor bepótolom azokat, amivel el vagyunk maradva, megint egy 3 napos gyűlés jön. “Fiatal” koromban még bírtam ezeket, de mostmár nem.

Cikk

Megjelent egy cikk a Weblaboron a blogom átalakításáról. Teljesen programozói duma. Akit még így sem riasztottam el, klikkeljen ide.

Elhozom, amire szükséged van…

Gondolkoztam, hogy miről írjak ma és felütöttem a Bhagavad-gitát, ahol Krisna a következő verset mondja Arjunának.
„De akik kizárólagos odaadással mindig Engem imádnak, transzcendentális formámon meditálva, azoknak elhozom, amire szükségük van, s megőrzöm, amijük van.” (Bg. 9.22)
Krisna mindenki szívében jelen van. Ismeri a gondolatainkat. Tudja, hogy mi volt velünk régebben és mi lesz a jövőnk. Ő azt szeretné, hogy ismét felelevenítsük a kapcsolatunkat. De hagyja, hogy ebben mi kezdeményezzünk. A szabad akaratunk alapján léphetünk felé vagy eltávolodhatunk Tőle. Ez rajtunk függ. Amikor Felé elindulunk, lépünk egyet, akkor Ő ezerszeresét lépi felénk. Mindent megad, ami a lelki életünkben való fejlődéshez szükséges. A mindennapi kenyerünket megadja anélkül is, hogy kérnénk Tőle. Elhozza nekünk, amire szükségünk van. És még többet ad. Magát. És ez nagyon nagy kincs.

Térképbank

Most kaptam egy linket egy érdekes szolgáltatásról, ami a www.terkepbank.hu oldalon érhető el. Több, mint 100 magyarországi városnak a térképen megkeres és bejelöl utcákat, sokszor még házszám alapján is tud keresni, majd a megjelent térképet, rajta pontosan megjelölve a kivánt helyet, el lehet menteni link formátumban (ami 14 napig él).