Category: Okosságok

Ehhez a Mantra számhoz kapcsolódik egy történet. Ezt már beraktam a Kivagyok újságba is. Ott a cím miatt a 14 helyett 12 szerepelt. Sajnos a 14 az igaz. A végén megérted, hogy miért sajnos.
Egyik idegenveztőnk mesélte:
„Egy nyár eleji estén történt, Krisna-völgyben. Már zárni készültem az irodát, ahol dolgozom. Meleg, „ragadós” nap volt, fáradtan akartam elfordítani a kulcsot, amikor egy lány toppant elém. „Szia – mondta –, láttam, hogy ég a villany, gondoltam benézek.” Elárulta, hogy most érkezett stoppal. Egy barátnőjével beszélgetett nemrég arról, hogyan lehetne javítani az életén. Nehéznek tűnik, hiszen már vagy tíz éve drogozik, de nem az legfőbb baj az életében. Kérdeztem tőle, hogy akkor mi, mert az elképesztő volt nekem, hogy valakinek van még ennél is nagyobb gondja. „Tudod – folytatta – a barátnőmtől megkaptam a Mantra új cédéjét, és ő mondta, hogy hallgassam meg az első számot figyelmesen. Nagyon örültem a lemeznek, mert szeretem a zenéjüket. Amikor felraktam, és meghallgattam a számot, akkor döbbentem rá igazán, hogy mit csinálok. Tudod, nehéz nekem erről beszélni, de az van, hogy tizennégy abortuszom volt már. Ahogy meghallottam ezt a számot, és megint és megint, rájöttem, hogy nem akarom ezt többet. Neeeemmm aaakkaaaarrrooooommm!!! Ők krisnások, gondoltam lejövök ide Krisna völgybe.” Elkértem a telefonszámát, de ez elől elzárkózott. Mondtam neki, hogy a Szigeten, a Krisna sátorban ott lesz a zenekar, minden nap, keresse meg őket. Talán megteszi, talán nem. Aztán sírt. Talán értük is…”

Tegyük fel, mi van akkor, ha nincs Isten, Krisna?
A Krisnások minden nap énekelnek, táncolnak, nagyokat esznek (azért vannak finom kaják is!) kiegyensúlyozott életet élnek, társadalmi szempontból komoly az erkölcsi értékrendjük, másokat nem bántanak. Egészséges életet élnek, nem mérgezik magukat és a világot. Persze boldogok is, mert az életüknek van értelme. Még, ha a teológia alapot el is hagyjuk, egy tök jó, boldog életet élnek. Szóval, ha van Isten, ha nincs, mind a két esetben jól járnak…. 🙂

Marx bácsi a vallást a tömegek ópiuma névvel illette. A társaival nagyon komoly marketing munkát vittek véghez a vallásos érzület háttérbe szorítására, illetve a vallásosság, mint érték megsemmisítésében.
Én inkább ezt az „ópiumot” fogyasztom. Emellett legalább hosszú életet élhetek. Személy szerint én tök jól érzem magam, nem érzem, hogy valami hiányozna az életemből. 🙂

Ez egy nagyon szubjektív kérdés. Mi alapján tudjuk eldönteni? Én pl. normálisnak gondolom magam.
Attól, hogy ugyanazt a ruhát hordja valaki, ugyanazt a zenét hallgatja, ugyanazt a tv sorozatot szereti, – végül – ugyanaz, mint mindenki más? A vallásosság miért nem fér be? Miért lett ez egy ennyire perifériára szorult dolog? Miért nem trendi ez manapság? Ennek sok-sok oka van. Erről egy kisregényt lehetne írni. Az biztos, hogy egyik ok az ateisták komoly marketing munkája. Az oktatáson keresztül belénk nevelték, hogyan gondolkozzunk a vallásosságról – előítéletekkel, negatívan, stb.
Vizsgáljuk meg magunkat, hogy mennyire csak a belénk programozott ítéletek, vagy tényleg a saját tapasztalataink mondatják velünk a vallásra vonatkozó gondolatainkat, alakítják az értékítéletünket. Ne legyünk zöldek és csak az előítéleteink alapján mondjuk véleményt, hanem kezdjünk gondolkodni ebben a témában is.

Gondolkoztam, hogy reágaljak-e a blog bejegyzésre, illetve idézzem-e. Úgy döntöttem, hogy mindkettőt megteszem, hiszen biztosan vannak mások is, akik hasonlóan gondolkodnak. A felvetett érvei logikusak, s ezért próbálok választ adni rájuk. Nem tekintem bántónak a hozzáállását, ezért köszönöm, hogy felhozta a témát. A válaszaimat több egységben írom. Így egy picit áttekinthetőbb.