Napi 5 000 adag étel

Ez jelent meg a szökőárral kapcsolatos sajtóanyagunkban.
Napi 5.000 adag étela szökőár sújtotta területek nélkülözőinek
A hinduizmus világvallásához tartozó Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete a harminc éve működő “Ételt az életért” szegényélelmezési programja keretében a világ hat kontinensén naponta 50 ezer adag étellel szolgál a világ nélkülözőinek. Magyarországon ez évente 200 ezer tál meleg ebédet és több száz tonna hideg élelmet jelent. A közelmúlt ázsiai természeti katasztrófái azonban szükségessé tették, hogy ez az erőfe-szítés megsokszorozódjon, hogy a hajlék nélkül maradt, éhező emberekről a lehető leghatékonyabb módon gondoskodjunk.
A nemzetközi Krisna-egyházszövetség részeként, valamint az indiai kultúrához való kötődéséből adódóan a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének rendkívül szoros a kapcsolata a katasztrófa sújtotta területen élőkkel, így kiemelt kötelességének érezte, hogy segítséget nyújtson a térség nélkülözőinek. Hazánkból járványokat megelőző gyógyszereket, ruhákat és orvosi műszereket tartalmazó küldemény már érkezett a területre, Közösségünk a másik legégetőbb problémán, az éhínségen szeretne enyhíteni.
A magyar Közösség híveinek adományából származó első 1 millió forint ma indult útjára a dél-indiai Madraszba (Chennai), ahol a helyi Krisna-közösség szerzeteseinek közreműködésével az összegből egy héten keresztül naponta 5 ezer ember juthat majd meleg élelemhez. A magyar egyház a következő na-pokban további adományokat juttat el egyebek mellett Srí Lankára, ahol a colombói Krisna-hívők végzik a leginkább veszélyeztetett trinconmali térség élelmezését. Az akciót a helyzet stabilizálódásáig szeretnénk folytatni.
Tisztelettel kérjük segíteni szándékozó és Közösségünk munkáját ismerő, abban bízó honfitársainkat, hogy adományaikkal támogassák a szerencsétlenül járt emberek élelmezését. Az adományok célba juttatásá-ról folyamatosan beszámolunk a www.krisna.hu honlapon.

Budapest

A mai napon Budapesten voltam. Vásrolnom kellett néhány dolgot. Megnéztem néhány helyet, hogy a karácsony utáni kiárusításban találok-e olyan dolgot, ami jó lenne nekem. Főleg pulóvert és kardigánt néztem. De azokon a helyeken, ahol szoktam vásárolni, ott nem nagyon voltak. Most, hogy hazajöttem megyek aludni, mert fáradt vagyok. Reggel feléredtem már 1:30-kor és nem tudtam utána visszaaludni.

Ajándék

Karácsonyi ajándékot küldöt az a nyomda, ahol a legtöbb kiadványunkat nyomtatjuk … 🙂
3-an vagyunk velük kapcsolatban lassan már 10 éve, s mindhármunknak kedveskedtek. Ráadásul nem a szokásos falinaptár és egyéb használhatatlan hülyeséggel, hanem egy vezeték nélküli fejhallgatóval. És ebből is egy minőségi darab. Örülök neki… 🙂 Praktikus is és értékes is. Persze nem ez az egyetlen ok, amiért ennél a nyomdánál vagyunk, hanem azért, mert nagyon profin dolgoznak, precizek és jók az áraik. Emellett együtt tudnak működni a szokásos Krisnás “mindent az utolsó pillanatban adunk le és azonnal kellene, hogy kész legyen, ha nem tegnapra”.

Szupermenek és szentek

Mindenkinek szüksége van hősökre. Az emberek szeretnek felnézni valakire, akik példát mutatnak, akik önfeláldozóak, akikért rajonghatnak. Akik valamivel többek, mint mi. Akik példaként lebegnek előttünk, akikben megtaláljuk azokat a tulajdonságokat, értékeket, amiket saját magunkban szeretnénk kifejleszteni.

Az én hőseim a vallásom szentjei. Én nem a Supermanre vagy a Pókemberre nézek fel. Számomra azok fontosak, akik igazából a szívbe tudnak látni. Akik a javamat akarják, és minden ember igazi javát. Akik megértetik velem azt, amit már oly régóta elfeledtem, akik a titkok titkát fedik fel előttem. Akik megértetik velem, hogy nem vagyok más, mint egy lélek. Akik nagyon keményen dolgoznak, s talán az életüket áldozzák – miattunk. Néha keresztre feszítik őket, néha oroszlánok elé dobják. Néha kamrákban kínozzák őket, hogy törjenek meg, míg máskor kerékbe törik őket. De ők tántoríthatalanok maradnak és mindezekre csak azt mondják, hogy a testemet megölhetitek, de engem nem.
Szentek nem csak a múltban léteztek – szentek még ma is vannak, köztünk élnek. Nem mindig a nagy csodák azok, amelyek alapján felismerhetjük őket – nem a vízenjárás varázslatát kell keresnünk. Vannak kis hősök és nagy hősök. Vannak, akik egyértelműen befolyásolják az életünket, de vannak olyanok, hogy akikről szinte észre se vesszük, de a befolyásuk és hatásuk érezhető rajtunk.

Figyelmesen kell élnünk az életünket, mert vannak, akik felnéznek ránk, vannak, akiknek fontos, hogy mit mondunk. Van, akinek mi vagyunk a hősei, szentjei. Lehet, hogy tudunk róla, de lehet, hogy nem. Tudatosan erőfeszítést kell tennünk arra, hogy a fejlesszük magunkat. A hőssé válás ahhoz hasonlítható, mint, amikor a szénből gyémánt lesz. Nagy nyomás kell hozzá. Ennek a nyomásnak kívülről és belülről kell történnie. Lehet, hogy alapból értéktelen szénpor vagyunk, de ha keményen dolgozunk rajta, akkor végül gyémánt lehet belőlünk.

Baba szertartások

Délután megérkezett a lelki tanítómesterem, Sivarama Maharaja a farmra. Mindig sokat utazik, hiszen nagyon sok felelősséget vállal magára. Most azért jött ide, hogy ő is fogadja a farmra visszaérkező bhaktákat. Este zenéltünk és énekeltünk. Ezután a gyerekeknek ajándékot adott. Mindegyikük nagyon örült neki.
Ma reggel két baba szertartás is volt. Az egyik az újszülöttek szertartása, amikor bemutatják őket Krisnának, az Ő oltárán. Mindent Krisna örömére teszünk és szeretnénk, ha a gyermekeink is bhakták lennének, szeretnénk, ha egészségesek lennének, és az életük a legjobb lenne. Ezen a szertartáson bemutatják a babát és áldást kérnek rá.

Itt van róla egy fotó.

A másik szertartás pedig az volt, amikor a baba először kap gabonát. Ez is a bhakták körében zajlik. Ezután esznek a gyerekek gabonát tartalmazó ételeket. A védikus „rítusoknak” meg van a maga jelentősége. Az életet végigkísérik – a bölcsőtől a sírig. Mindig az ember lelki fejlődését kívánja segíteni.
A héten a bhakták többet pihennek. Nagyon kifáradtak az elmúlt hónapban. Nyáron a turizmusba teszünk nagy energiát, télen pedig a könyvek terjesztésére. Ez minden Krisna-hívő életében jelen van. Mindenki küzd a világban, sokat dolgozik, szeretne elérni valamit. Mi is.

Karácsony

Ma jöttek haza a sankirtanosok, azok a könyvosztó Krisna-hívők, akikkel az utcákon találkozhattatok az ország több városában. Elég intenzív időszakot tudnak maguk mögött, hiszen 1 hónapig minden nap 10-12 órát álltak kint az utcán és próbálták a könyveinket az embereknek bemutatni, adományt gyűjteni. Lehet, hogy pozitív élményeid vannak róluk, lehet, hogy negatív, de azért gondolj bele, hogy milyen lehet egész nap a hidegben kint állni és az emberek legnagyobb többsége elutasító – ezen kívül vannak azok, akik pedig még rosszabbak. Persze, lehet mondani, hogy sok koldus van kint, stb. Igen, de mi a különbség? A különbség az, hogy ezt nem azért csinálják, mert, hogy ebből nekik mennyi pénz megy, hanem nagyon komoly misszionárius szándék hajtja őket. Örülünk, hogy visszajöttek, mert már régen láttuk egymást. A Krisna-hívőknél nem szokás a karácsonyt ünnepelni (nekünk is megvannak a saját ünnepeink, ahogy azokról már eddig olvashattatok), de azért mi is felállítunk néhány karácsonyfát a templomunkban és összejövünk, Istent dicsőítjük. Aztán sokan vannak, akik ilyenkor ellátogatnak a családjukhoz és velük töltik ezeket a napokat. Akik itt maradnak, azok este pedig egy nagy lakomát fogyasztanak el.
Mindenkinek boldog karácsonyt!
Góranga!

Ételosztás

Az év ennek a szakaszában az ország főbb városaiban, ahol Krisnás központok, templomok vannak ingyenes ételosztásokat tartunk. A Krisna-tudat misszionárius tevékenysége elsősorban a lelki értékek megismertetésében nyilvánul meg, de Srila Prabhupada, az alapítónk azt mondta, hogy a templomaink 10 mérföldes körzetében ne legyen éhes ember. Ezért rendszeresn szoktunk ételt osztani, Budapesten egy állandóan működő konyhát is fent tartunk. Elsősorban a szegényeket szoktuk etetni, de emellett a Diákszigeten, iskolákban, gyerekotthonokban, stb is szoktunk ételt osztani.
Itt Krisna-völgyben is szervezkedtünk az előző napokban. Tegnapelőtt Somogyvámos összes nyugdíjasa kapott egy élelmiszer csomagot, tegnap pedig minden lakosnak adtunk egy adag finom ételt. A mai napon Kaposváron folytattuk az osztotást. Ott a szegények kaptak egy jó nagy adag ételt. Ide én is kimentem és részt vettem az osztotásban. Nagyon sokan jöttek oda éthordókkal is. Persze mind jól telepakoltam. Egy félreértés miatt az édességből többet csináltak és ezért az extra adagot elvittük a somogyvári gyerekotthonba, ahol szellemi és testi fogyatékos gyerekek élnek.
Hallottam, hogy sokan mennek a kecskeméti, pécsi, egri ételosztásokra is. A budapesti holnap kezdődik. Több százan szoktak összegyülni ilyenkor a Blaha Lujza téren. Valakinek ilyen az ünnepük…

Hálózat

A mai nap be kellett mennem a bankba és vásárolnom is kellett. Teltház volt mindenütt. A Tescoban nem volt parkolóhely, csak úgy lehetett megállni, hogy valaki helyére beálltál. Belül pedig egyenesen az őrültek házát lehetett tapasztalni. Örülök, hogy végre kikerültem az ottani tömegből és hazaértem.
Az irodák közti számítógépes hálózatot próbáljuk megszerevezni, de minden más tanácsadó más ötletet ad, és azt hiszem, hogy le is kell fújnom az egészet. Nem akarom elkapkodni csak azért, hogy meglegyen. Majd még beszélünk róla, és akkor eldől, hogy melyik legyen.

Ellenőrzés

Tegnap böjtöltem, csak vizet ittam. Elég könnyen ment, nem volt semmi gond – se mentális, se testi. Estére egy picit fájt a fejem, de nem vészesen. Reggel sem volt semmi különös, de a fejfájásom erősödött. A méreganyagok elkezdtek tisztulni a testemből. A fejfájás egész nap elhúzódott, de túlélhető volt. A mai nap már ettem. Egyszerre elég volt ennyi tisztulás… 🙂
Napközben pénzügyi ellenőrzés volt a farmon. Nem külsős, hivatalos szervek felől, hanem az egyház nemzeti irodájából, akiknek az a feladata, hogy az egyház jogi egységeinek működését ellenőrizze. Terveim szerint ez csak 4 óra lett volna, de végül sokat beszélgettünk, többek között arról is, hogy tudnánk az egyház jogi és könyvelési dolgait még professzionálisabbá, átláhatóbbá tenni. Azt hiszem, hogy elég hatékony volt.